Az alvadás, koaguláció (latin, valamely kolloid oldat kicsapódása) szakszó K betűjelével egy olyan – viszonylag nemrég megismert – vitamint neveztek el, amelynek legjelentősebb tulajdonsága a véralvadást szolgáló protrombin állandó és elégséges jelenlétének biztosítása.

A protrombin hiánya vagy elégtelen koncentrációja esetén a sebek vérzése nem szűnik meg. Magát a jelenséget elég régen, már 1935-ben Schönheyder házi majorságnál (kacsa, csirke, galamb) feljegyezte, és ezek vérzékenységét – helyesen – bizonyos takarmányfélékkel hozta összefüggésbe.

Bár sokat hallottam a vidékünkön inkább Szentgyörgy-salátaként ismert salátaboglárkáról (Ranunculus ficaria), csak az elmúlt napokban az erdőn járva, a szélén csörgedező patak partjáról gyűjtöttem is belőle.

Az időpont éppen ideális, hiszen ez a boglárkafélék családjába tartozó – és ilyenképpen például a védett zergeboglárral (pünkösdi rózsával) is rokon – növény márciusban jelenik meg, és május–júniusig virágzik.

Az utóbbi napok enyhesége hatására kertünkben kinyílt a hóvirág, bimbózik a sombokor, nyújtózkodik a mogyoró barkája, az árokparton sárgul a martilapu virága és – ami a legbiztosabb jele a tavasz közeledtének – kinyílt a téltemető sárga virága. Ilyenkor szokták azt mormolni a sokat tapasztaltak, hogy nem eszi meg a farkas a telet, lehet még februárban és márciusban cudar, zimankós idő. És igazuk van, de a veteményeskertet most kell megtervezni és előkészíteni a legkorábbi munkákhoz.

Az E-vitamint (tokoferolt) viszonylag későn – a múlt század húszas-harmincas éveiben – ismerték meg, miközben a növényi olajok tulajdonságait tanulmányozták, azonban vitaminjellegét akkor még nem, csupán a hetvenes években sikerült tisztázni.

Evans és Burns 1928-ban állatkísérletekben mutatta ki az alfa-tokoferol jelentőségét a szaporodási képességben. Hiánya meddőséget okozott. Későbbi megállapítás, hogy talán a legfontosabb szövetségesünk a szabad gyökök elfogásában és semlegesítésében.

Eljött a gyümölcsfák ültetésének ideje. Csemetét piacról, kertészetekből vásárolhatunk, és fontos figyelmet fordítanunk az ültetés folyamatára is, hiszen ez a termőnövény egész életére kihat. Éppen ezért a fa helyét gondosan készítsük elő, hiszen ez kihatással lesz a fa kezdeti, majd a későbbi növekedésére és fejlődésére, valamint a gyümölcstermésre.

 Az ültetésre szánt területet úgy kell előkészíteni, hogy a fa gyökereit kényelmesen szét tudja terjeszteni, hiszen ez a kulcsa a gyümölcstermő növény további életének.

A tavaszi mezőgazdasági munka elengedhetetlen része a növényvédelem, amelyet, bár a tapasztaltak rutinszerűen végeznek el, ajánlott, hogy minden esetben – a permetezés előtt – kérjék ki a szakember véleményét. Ezt tettük mi is, amikor Bálint János szakmérnökkel, a marosvásárhelyi Sapientia EMTE kertészmérnöki tanszékének tanársegédjével beszélgettünk.

– Mire figyeljenek azok, akik hozzáfognak a tavaszi permetezéshez?

A D-vitamin – bár táplálékainkkal is bevihető szervezetünkbe – leginkább a nap ibolyántúli (UV) sugárzásának hatására bőrünkben keletkezik az ott lévő szteroidok (koleszterin) átalakulásából, előbb provitaminná, majd a májban és vesében alakul D-vitaminná.

A szükséges D-vitaminmennyiség 90 százalékát adják a bőrünket (de nem a ruhánkat és nem a sugárzástól védő krémeket!) érő napsugarak. A maradék 10 százalékot a D-vitaminban gazdag, főleg állati eredetű ételek, mint a tengeri és édesvízi halak, máj, tojás- sárgája, tejtermékek, valamint a gombák fogyasztása jelenti.

Március második hete: most kell metszeni a ribiszkét és köszmétét

Mennyi ideig csíraképesek a vetőmagok?

A zsírban oldódó, ezért felhalmozódó A-vitamint nem véletlenül nevezték retinolnak, ugyanis a szem ideghártyája a retina (a rodopszin a látóbíbor kialakításában vesz részt), így szemünk egészsége attól függ, hogy szervezetünkben van-e elegendő mennyiségben.

Hatá­sát már több ezer éve, az egyiptomi műveltség idején ismerték (főtt borjúmájat juttattak a szürkületi vagy farkasvakságban szenvedők szemébe).

A tavasz közeledtével egyre többet tartózkodunk a természetben, miközben esetleg nem gondolunk arra, hogy olyan mérgező növények is léteznek, amelyek a gyerekekre akár életveszélyesek is lehetnek. Az alábbiakban felsorolunk néhány példát Jakabos Ingrid Kriszta biológus segítségével.

– Milyen ismertebb növények léteznek, amelyekről nem tudjuk, hogy mérgezők?
– Egyre népszerűbb a kertekbe ültetett, tetszetős, nagy növésű ricinus, amelyről azt tartják, hogy a legyeket elriasztja, ezért még a házak bejáratához is kiültetik, miközben nem tudják, hogy színes, babszerű magvai erősen mérgezők, fogyasztásuk kisgyerekekre nézve akár végzetes is lehet.

Nem egyszerű áttekinteni a számos, B-vitaminként nyilvántartott vegyületet, amelyek mindenike egyaránt fontos szerepet tölt be szervezetünkben. Az azonos betűjellel történő besorolásukkal jelzi a tudomány, hogy együtt fordulnak elő táplálékforrásainkban. Szer­te­ágazó hatásuk miatt könyvtárnyi anyag foglalkozik kémiájukkal, hatásmechanizmusukkal, a hiányukból fakadó betegségekkel, valamint leggazdagabb „lelőhelyükkel”.

A tiamin (B1-vitamin) a legkorábban felfedezett.