A gazdának, a kertésznek az Új Esztendő elején a legfontosabb dolga és a legnagyobb gondja a vetőmag beszerzése. A csak valamennyire is gyakorlott gazdaember jól tudja, hogy a vetőmag bizalmi cikk, amelyet kizárólag ellenőrzött, megbízható helyről ajánlatos beszerezni, mert a nem megfelelő vetőmag, vagy más ok (tavaszi fagy, árvíz, belvíz, aszály) miatt sikertelen vetés gyakorlatilag és jelentősebb anyagi veszteség nélkül nem ismételhető meg.

A lombhullató fák és cserjék ősz óta nyugalmi állapotban vannak. Ennek két szakasza különböztethető meg: a mélynyugalom lombhullástól január végéig, február első feléig tart.

Ebben az időszakban kevéssé érzékenyek az időjárás szélsőségeivel szemben, a nálunk előforduló mínusz 15-16 fokos hideget is károsodás nélkül átvészelik. Februárban kezdődik az ébredezés időszaka. Ha ilyenkor enyhe, fagymentes az idő, akkor megindul a gyökértevékenység, a szövetek vizet vesznek fel, a rügyek duzzadni kezdenek, ennek következtében a sejtállományuk hígabb lesz, és - ha ismét zord idő következik - a termőrügyek érzékeny szövetei elfagynak, virágot nem nyitnak, gyümölcsöt nem érlelnek.

Köszönöm kedves figyelmességedet, amellyel megemlékezel a közelgő Valentin napról, február 14-éről, amely nekem akár névnapom is lehetne, lévén Bálint a Valentin név magyar megfelelője.

Egyébként Valentin Szent püspök vala, aki a virágok erejét is felhasználva gyógyította meg a nyavalyatörősöket. Az Érdy-kódex szerint egy pogány fejedelem azt mondta neki, hogy akkor válik hívővé, ha meggyógyítja a vak leányát, mire Bálint püspök "imádságot tevén megvilágosojtá ő vak leányát".

A nappalok már észrevehetően hosszabbak, a cinkék a szőlőnyitást sürgetik énekükkel és a rügyek duzzadása is a tavasz közeledését ígéri.

Szálljunk szembe az influenzával!

A gyakori influenzás megbetegedések jócskán fellendítették a déligyümölcsök fogyasztását, mert ma már eléggé köztudomású, hogy a gyógyszerek hatását a friss gyümölcs fokozza. Ezért fogyasztanak sokan narancsot, mandarint, banánt és egyéb, déli országokból származó gyümölcsöt, remélve, hogy ezeknek a C-vitamin-, szervessav- és rosttartalma segít a makacs és kellemetlen influenzavírusok leküzdésében.

Februárban a kertészkedő ember valamelyik hosszú estén leül az asztala mellé és összeírja, hogy milyen anyagokra, eszközökre lesz szüksége, ha az időjárás megengedi a szabadban végezhető munkákat.

A tudomány és a technika ehhez sok segítséget kínál: környezetbarát növényvédő szerek, csávázott vetőmagvak, betegségeknek és kártevőknek ellenálló növényfajták, biológiai és mechanikai módszerek állnak a környezettudatos polgár rendelkezésére a kertben és a közterületen egyaránt.

Sokáig meditáltam, hogy milyen tevékenységhez tudnám leginkább hasonlítani a most megtárgyalásra választott télvégi, lemosó permetezést és végül is arra a következtetésre jutottam, hogy, hogy ez hatásában és fontosságát illetően leginkább a mindennapos, reggeli mosakodáshoz hasonlítható: egyszerű, de kultúrember számára elkerülhetetlen.

Megkísérlem állításomat érvekkel alátámasztani.

Mindenki arra vágyik, hogy érezhesse a tavasz fuvallatát, a lenyírt fű és a frissen felásott föld jellegzetes illatát.

A lombhullató fák - de különösen a gyümölcsfák - jóllehet a lombhullás óta nyugalmi állapotban vannak, egyáltalán nem érzéketlenek az időjárás szélsőségeivel szemben.

Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a téli zimankós hideg csak akkor tesz kárt a termőrügyekben, ha a hőmérséklet -15 fok alá csökken. Egyébként ebben az időszakban csak az ónos eső okozta jégpáncél veszélyezteti a termőrügyek épségét.