RÓZSA A VIRÁGOK KIRÁLYNŐJE

A rózsáról elsősorban a szépség és a szerelem jut eszünkbe. Ezt a virágot szépsége, illata, előkelősége, változatos színei miatt a „virágok királynőjének” is nevezik. A néphagyomány inkább női jelképnek tartja, és ien elterjedt női név is egyben. Népdalaink őriznek egy régebbi jelentést is: a rózsa a szerelmesek neve.

A Két szál pünkösdrózsa kezdetű dalunkban nem a kertben nyíló rózsáról van szó, hanem azokról, „ki egymást szeretik”.A rózsa a kibontakozott teljességet jelképezi.

GÜL BABA  "A RÓZSÁK ATYJA"

I. Szulejmán szultán – Szapolyai János király halálát (1540) követően 1541. augusztus 29-én (a Mohácsi csata 15. évfordulóján) elfoglalta Buda várát, hogy az ne kerüljön a másik magyar király, I. Habsburg Ferdinánd csapatai kezére. Jóllehet már 1526-ban és 1529-ben is bevonult Budára, de akkor még nem foglalta azt el.   A szultán a bektasi rend tagjait bízta meg, hogy a városhoz közel alapítsanak egy iszlám vallási központot. A bektasi rend tagjai szerzetesek, dervisek voltak.

Árpád-házi Szent Erzsébet Rózsa legendái

Árpád-házi Szent Erzsébet és a rózsacsoda

Öt esztendős, mikor megesik vele az első csoda. Egy nap, mikor nagyon hideg volt, apró maradékokat vitt a vár kapuja elé a szegényeknek. Mikor az apjával összetalálkozott, és az megkérdezte tőle, hogy hova megy, és mit visz. A királylány nagyon megijedt és nem tudott mást felelni, minthogy „Rózsát viszök.” Viszont az apjának eszébe jutott, hogy nincs rózsavirágzásnak ideje, ezért magához hívatta és az étel rózsává változott.

Amikor az első európai utazók eljutottak a mesés Keletre, akkor többek között különleges növényeket is hoztak magukkal, de ezek a növények nem mindig érezték jól magukat a mi éghajlatunkon.

Az egyik nagy kedvenc a hibiszkusz volt, amely Ázsia trópusi éghajlatú területein honos. Eredetileg a növényt melegházban vagy szobában tartották, de szerencsére kiderült, hogy a van a nemzetségnek egy faja, amelyik elviseli a kontinentális teleket is: a kerti mályvacserje (Hibiscus syriacus), más néven törökrózsa.

Hogyan tegyük el a nyarat?


A folyamatosan érő zöldségek és gyümölcsök egész nyáron ellátnak bennünket teendőkkel, hiszen valamilyen formában megpróbáljuk átmenteni őket a hideg téli napokra. Üvegbe zárva, zacskóba téve, lefagyasztva, szárítva, aszalva, ki hogy. Az élelmiszer-tartósításnak számtalan formája létezik, melyek megismeréséhez szeretnénk most könyveket ajánlani.

Az aszalás és szárítás az egyik legrégebbi tartósítási eljárás. Már az inkák is ismerték, de elterjedt volt az ősi Kínában és Egyiptomban is.

Orbáncfű – a kedélyjavító

Az orbáncfű melengető napfényt hoz a depresszív hangulatba.

Az orbáncfű a nyári napforduló körüli napokban kezdi nyitni élénksárga virágait, és egész nyár végéig virágzik, így van még időnk begyűjteni télire ezt a fontos gyógynövényt. Az orbáncfüvet a Nappal asszociálják, amelynek erejét az év leghosszabb napjaiban felveszi, hogy aztán a sötét téli napokon nekünk, embereknek átadja.

Fürtös (fokföldi) madártej

2011. szeptember 13. Módosítás: 2012. február 1. Gentischer Gábor