Vessek csemegekukoricát?

Nagy előnye, hogy folyamatosan vethető április közepétől július végéig. Sortávolsága 70 cm, tőtávolsága 40 cm legyen és a magok legalább 4 cm mélyen kerüljenek a talajba. Fészekbe vessük és egy fészekbe 3-4 szem mag kerüljön; ha valamennyi kicsírázik, akkor két tő maradjon meg.

Csemegekukoricát minden fogásban.



Az inkák termesztették először,Észak-Amerikába is rajtuk keresztül jutott el a kukorica.Három fajtáját fogyasztjuk:a pattogatni való kukoricát,a csemegekukoricát,és a bébikukoricát.A kukoricaszemek keményítőt tartalmaznak,amelyet nemcsak a gasztronómiában,de a gyógyszeriparban is felhasználnak.
A zöldborsóhoz hasonlóan a kukoricából is gyorsan elillan a cukor,de ha még frissen lefagyasztják,hónapok múlva is élvezhető a nyárutót idéző édes íze.Készülhet belőle leves vagy krémleves.Kitűnő vendégváró fogás a kukoricasaláta,amelyet más finomságokkal is kombinálhatunk:almával és sajttal.A friss vagy egy kicsit előfőzött kukorica ízletes grillen megsütve,akár fűszerekkel megbolondítva,sőt baconbe is tekerhető sütés előtt.A csöves kukoricáról télen sem kell lemondani,a nagy áruházak mélyhűtő-pultjaiban megtalálható februárban is.A bébikukorica igazi ínyencség.Sós lében eltéve konzervként vagy fagyasztott zöldségkeverékekben találkozhatunk vele.

 Friss madársaláta a karácsonyi asztalra.

Hála a kitartó vénasszonyok nyarának,a  kiskertben,viszonylag kevés beruházással,megtermelhető a friss ínyencségnek számító saláta.Amennyiben szeptember végén vagy október elején végezzük el a magvetést,advent idején,illetve a karácsonyi és az újévi asztalon már frissen tálalhatjuk a saját madársalátánkat.
Nálunk vadon is előforduló növényről van szó,amelyet mezei vagy madársalátaként ( galambbegysalátaként ) ismerünk.Tudományos neve Valernianella locusta,valaha szántóföldi gyomnövény volt.Kevés energiát igényel,kártevői és betegségei alig vannak,és jól elfér a már kiürült veteményeságyásokban.Ennek az apró,lapátszerű,vaskos levelű salátafajtának rövid  gyökere van,legfeljebb 10-15 cm magasra nő,magja apró,mint a fejes salátáé,biztosan csak sötétben csírázik.Októberben és novemberben általában megkapja a lombfejlődés számára szükséges 15-16 fokos meleget nappal és a 8 foknál nem hidegebb sötét időszakot a hosszú éjszakákon.Nemesített,termesztésre szánt változatai 4-5 évig csíraképesek.Szinte mindenütt megterem,a kisebb fagyokat átvészeli,de ajánlatos szélárnyékos helyen elvetni.Tápanyag-és vízigénye nem nagy,jól tűri a szárazságot.Őszi vetésre a hajtató fajtákat ajánlják,míg nyárra inkább a szabadföldi fajtákat.Léteznek sötétzöld,sárgászöld és lilás-zöld típusok is.Amennyiben folyamatosan akarjuk szedni a madársalátát,a helyrevetést elkezdhetjük már januárban vagy februárban,illetve március elején ( fólia alá,amelyben majd friss istállótrágya biztosítja a fűtést ).Sekélyen 1-2 cm mélyen,7-10 cm sortávolságra vessünk folyóméterenként 50 magot.Később augusztus végén szeptember elején azután szeptembertől október derekáig vethetjük.

Egyre több a poloska, az Alföldet is ellépték
Utoljára nyolc éve volt az ideihez hasonló poloskainvázió az Alföldön. A szakértő szerint a lakásokba is "beköltöző", büdös rovarok az első fagyokig, várhatóan október végéig okoznak kellemetlenséget.

Állítólag nyolc évvel ezelőtt volt olyan poloskainvázió, mint idén - írja a baon.hu, Bács-Kiskun megyei hírportál.

A lapnak nyilatkozó növényvédelmi mérnök szerint a rovarok ellen nehezen lehet védekezni, és a permetezés sem igazán hatékony, mert rövidesen újra betelepülnek a kertekbe.