Divatos lett hazánkban is az édesburgonya.




Valamikor a nyár végén kérdezték egy  dél-alföldi gazdakörben,hogy lehet-e nálunk termeszteni a batátát.Magyarul találóan édesburgonyának nevezzük,tudományos neve pedig Ipomena batatas.Sütve,főve egyaránt kellemes az íze.Kevésbé lisztes,mint a burgonya.Olajban sütve az íze a sült tökére vagy a grillezett sárgarépára emlékeztet,hasonlít a kissé fagyos krumpliéra is.Püréjét kevés vajon,sóval érdemes feldobni,de tejet ne öntsünk hozzá,mert felhígul tőle.

Budapestről terjed a poloskainvázió

A ázsiai márványospoloska 2013 ősze óta ismert, és azóta egyre terjed Magyarországon. Tévedés azt gondolni, hogy télen majd a nagyja elpusztul. Az Egyesült Államokban és Észak-Olaszországban már jelentős mezőgazdasági károkat okozott az elmúlt években, főleg az alma- és a körtetermesztésben, és vélhetően ez vár ránk is. A kérdés csak az, hogy mikor.

Az ázsiai márványospoloska inváziója tulajdonképpen egy amolyan kereskedelmi vírusnak is nevezhető, ugyanis Ázsiából valószínűleg a kereskedelmi szállítmányokkal érkezett az Egyesült Államokba, majd Európába.

 Gyömbér-gyógynövény és fűszer.






Az ókori indiaiak a gyömbért főzéshez és emésztési problémák orvoslására használták.Vallásos ünnepek előtt,hogy hagymaszagú leheletükkel ne sértsék meg isteneiket,gyömbérrel helyettesítették a fokhagymát és a hagymát.Az ókori görögök,az emésztést elősegítő tulajdonságát kihasználva lakomák után kenyérrel fogyasztották.Később a gyömbért beledolgozták a kenyérbe.Afrikában a férfiak körében mint afrodizákum terjedt el,de egy régi indiai recept szerint is hatékony,ha lereszelve mézzel és reszelt főtt tojással elkeverjük:kiváló gyógyszer impotencia ellen.

Vessek csemegekukoricát?

Nagy előnye, hogy folyamatosan vethető április közepétől július végéig. Sortávolsága 70 cm, tőtávolsága 40 cm legyen és a magok legalább 4 cm mélyen kerüljenek a talajba. Fészekbe vessük és egy fészekbe 3-4 szem mag kerüljön; ha valamennyi kicsírázik, akkor két tő maradjon meg.

Csemegekukoricát minden fogásban.



Az inkák termesztették először,Észak-Amerikába is rajtuk keresztül jutott el a kukorica.Három fajtáját fogyasztjuk:a pattogatni való kukoricát,a csemegekukoricát,és a bébikukoricát.A kukoricaszemek keményítőt tartalmaznak,amelyet nemcsak a gasztronómiában,de a gyógyszeriparban is felhasználnak.
A zöldborsóhoz hasonlóan a kukoricából is gyorsan elillan a cukor,de ha még frissen lefagyasztják,hónapok múlva is élvezhető a nyárutót idéző édes íze.Készülhet belőle leves vagy krémleves.Kitűnő vendégváró fogás a kukoricasaláta,amelyet más finomságokkal is kombinálhatunk:almával és sajttal.A friss vagy egy kicsit előfőzött kukorica ízletes grillen megsütve,akár fűszerekkel megbolondítva,sőt baconbe is tekerhető sütés előtt.A csöves kukoricáról télen sem kell lemondani,a nagy áruházak mélyhűtő-pultjaiban megtalálható februárban is.A bébikukorica igazi ínyencség.Sós lében eltéve konzervként vagy fagyasztott zöldségkeverékekben találkozhatunk vele.

 Friss madársaláta a karácsonyi asztalra.

Hála a kitartó vénasszonyok nyarának,a  kiskertben,viszonylag kevés beruházással,megtermelhető a friss ínyencségnek számító saláta.Amennyiben szeptember végén vagy október elején végezzük el a magvetést,advent idején,illetve a karácsonyi és az újévi asztalon már frissen tálalhatjuk a saját madársalátánkat.
Nálunk vadon is előforduló növényről van szó,amelyet mezei vagy madársalátaként ( galambbegysalátaként ) ismerünk.Tudományos neve Valernianella locusta,valaha szántóföldi gyomnövény volt.Kevés energiát igényel,kártevői és betegségei alig vannak,és jól elfér a már kiürült veteményeságyásokban.Ennek az apró,lapátszerű,vaskos levelű salátafajtának rövid  gyökere van,legfeljebb 10-15 cm magasra nő,magja apró,mint a fejes salátáé,biztosan csak sötétben csírázik.Októberben és novemberben általában megkapja a lombfejlődés számára szükséges 15-16 fokos meleget nappal és a 8 foknál nem hidegebb sötét időszakot a hosszú éjszakákon.Nemesített,termesztésre szánt változatai 4-5 évig csíraképesek.Szinte mindenütt megterem,a kisebb fagyokat átvészeli,de ajánlatos szélárnyékos helyen elvetni.Tápanyag-és vízigénye nem nagy,jól tűri a szárazságot.Őszi vetésre a hajtató fajtákat ajánlják,míg nyárra inkább a szabadföldi fajtákat.Léteznek sötétzöld,sárgászöld és lilás-zöld típusok is.Amennyiben folyamatosan akarjuk szedni a madársalátát,a helyrevetést elkezdhetjük már januárban vagy februárban,illetve március elején ( fólia alá,amelyben majd friss istállótrágya biztosítja a fűtést ).Sekélyen 1-2 cm mélyen,7-10 cm sortávolságra vessünk folyóméterenként 50 magot.Később augusztus végén szeptember elején azután szeptembertől október derekáig vethetjük.

Egyre több a poloska, az Alföldet is ellépték
Utoljára nyolc éve volt az ideihez hasonló poloskainvázió az Alföldön. A szakértő szerint a lakásokba is "beköltöző", büdös rovarok az első fagyokig, várhatóan október végéig okoznak kellemetlenséget.

Állítólag nyolc évvel ezelőtt volt olyan poloskainvázió, mint idén - írja a baon.hu, Bács-Kiskun megyei hírportál.

A lapnak nyilatkozó növényvédelmi mérnök szerint a rovarok ellen nehezen lehet védekezni, és a permetezés sem igazán hatékony, mert rövidesen újra betelepülnek a kertekbe.

Miért késik idén a füge másodérése?

Csapadékos volt a nyár,így a júliusi füge ( Ficus carica ) hazánk területén késve  érlelte be gyümölcseit.A lassan érlelődő fügét gyorsan megtámadják a mohó darazsak és a feketerigók.Belecsípnek a termésbe,ott,ahol a legédesebb,így a kánikulai meleg,párás időjárásban a gyümölcsöt megtámadja a penészgomba.
Szerencsére a füge gyökérzete mélyre hatol,és ha a töveket novemberben gondosan be is takargatjuk ( kukorica szárral,szalmával tehát meleget adó lombhulladékkal ),akkor a bokor nem pusztul el.Tavasszal a füge mindig újra kihajt.Akkor tud fává nőni és bőségesen teremni ha előző egy-két tél enyhe volt.A hosszú távú időjárás-előrejelzés szerint még van rá esély,hogy idén október derekáig néhány alkalommal friss fügét fogyasszunk a kertből,esetleg még pálinkát is főzhetünk belőle.Valódi biogyümölcs nálunk a füge,hiszen nem kell,nem is szokás permetezni.Vesszőpusztulást okozó gombabetegsége enyhén szokta károsítani.A kór terjedése könnyen megállítható a beteg ágvégek lemetszésével.

Körte,a nagylelkű ősz ajándéka.

Homérosz az istenek ajándékának nevezte a körtét.A mitológiai történet szerint Zeusz egyik fiát,Tantaloszt büntetésből az alvilágba száműzték gonosz tettei miatt,és egy körtefa alatt kellett meggyónnia a gaztetteit.
Az első nemesített fajtákat a görögök termesztették körülbelül 3 ezer évvel ezelőtt.A kínai hagyományokban a körtefa a szomorúságot és az elválást,a keresztény kultúrkörben viszont csoportos,hófehér  virágaival Szűz Máriát jelképezi.Európában a gyümölcstermesztés a szerzetesek feladata volt.A középkorban a körtét mindig megfőzték,mert a nyers körtét rossznak,sőt mérgezőnek tartották.Ám  XIV.

 Beteg a fokhagyma-vetésforgót neki!



Egyik kedves olvasónk panaszkodott,hogy idén beteg,penészes,rothadó a fokhagymája.Ilyen még nem volt,tette hozzá,pedig évtizedek óta termeszti,mind az őszit,,mind pedig a tavaszit.Mindig a saját,gerezdekre szedett fokhagymáját dugatja el.
Sajnos hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról,hogy minden monokultúrában előbb vagy utóbb felüti a fejét valamilyen betegség.Ha évekig ugyanabba a parcellába dugatjuk az amúgy ellenálló hagymát vagy fokhagymát,akkor megjelennek az adott növényre jellemző kártevők és kórokozók.Ebben a konkrét esetben az történt,hogy immár 8 éve egymás után minden tavasszal és minden ősszel,vegyes veteményese van a gazdának.Vasúti talpfák közé szorítva dombágyást emelt,amelyben hagymát,répát,petrezselymet,fokhagymát és földiepret termeszt.Gondosan ügyel arra,hogy az egymás szomszédságait jól tűrő növények kerüljenek össze.Sajnos a fokhagymával együtt,a földieper is hajlamossá vált a rothadásra,pedig épp oly jól tűrik és védik egymást,mint a vöröshagyma és a sárgarépa.