Forrás: http://tomtit.blog.hu/2008/11/10/buddha_ujja

Húsvéti kalács, ha kell, gluténmentesen is

A húsvéti asztal egyik főszereplője kétségtelenül a kalács, készüljön akár búzalisztből, akár gluténmentes alapanyagokból. Emlékszünk gyermekkorunk ünnepeire?

Sokszor tapasztaljuk életünk során, hogy egy-egy illat emlékek egész sorát indítja el bennünk. Egyes kutatások szerint a legmeghatározóbb illatélményeinket gyerekkorunkban szerezzük – amit akkor megszeretünk, egész életünkön át keresni fogjuk, ha pedig újra megérezzük, máris elönt minket egyfajta különös boldogság.

Liliomok telepítése

2016A földben áttelelő liliomokat nyár végén, ősszel ültessük el. Az augusztus végi esőzésekkel ugyanis megszűnik a hagymák nyugalmi állapota. A hagymák új gyökereket, friss hajtásokat fejlesztenek, és a fagyok beálltáig kellőképpen megerősödnek.

A liliomok a legelegánsabb leginkább nyáron virágzó növények. Ne hagyjuk ki őket a kertünkből! Bár úgy mondják, nem könnyű liliomot nevelni, ám éppen hogy nehéz ennyire alkalmazkodó növényeket találni, mint a liliomok.

Együnk allergia ellen!



Folyamatosan tüsszögünk,folyik az orrunk,és viszketünk az allergia miatt? Csempésszünk az étrendünkbe minél többet a következő finomságok közül,és véget vethetünk a kínzó problémáknak!

Omega-3 Több kutatás is bebizonyította,hogy azok,akik sok omega-3-at fogyasztanak,kevésbé lesznek hajlamosak az allergia kialakulására,és az asztmás tünetek is ritkábban fordulnak elő náluk.Éppen ezért együnk minél több halfélét,például lazacot,tonhalat,de az olajos magvak is jó hatással lehetnek az egészségünkre.

Hogyan teleltessük otthon a leandereket?

Még nem késő behordani a díszkertből a kiültetett leandereket.A hazánkban megedződött leanderek zöme könnyedén elviseli a mínusz 5 Celsius-fokos léghőmérsékletet.Ha azonban elfagy a gyökér zónája,akkor fagykárt szenved a növény is
A leander a mediterrán térségből származik.Nem igaz,hogy létezik fagytűrő leander!Olyan van,hogy bátrabb kísérletező társaink kint hagyják télen és a leander átvészelte a fagyokat.Enyhébb teleken ez lehetséges,ha a növényt a gyökerével együtt kiemeljük a dézsából,mely gödröt ásunk neki,amit kibélelünk szalmával és friss marhatrágyával.majd a gyökértövek fölé felkupacoljuk a földet,és korhadó lombot rakunk a tetejére.A kemény fagyokat azonban nemképes átvészelni.

Minden ősszel visszatérő téma a diófa lombjának komposztálása.Bűn volna elégetni,mert szennyezi a levegőt.Ha a diófa lehullott,illetve a tetőkről,a csapadékelvezető csatornákból ki bányászott levelet zsákba szedjük,csak plusz költséggel viszik el a szemétszállítók.Hogy mit tesznek vele a hulladéklerakóban?Komposztálják!Most akkor komposztálható vagy nem?Oldjuk fel ezt az ellentmondást!
Ami a diófa lombjának komposztálása ellen szól,az egy vegyület.

 Pótolható a zöldségek számára fontos molibdén.




Homokos talajon gyakran lép fel a molibdén mikroelem hiánya.Kiskertekben szükséges tápelem már az enyhén savanyú talajokból is nehezen szívódik fel.
A molibdén hiánya különösen a káposztafélék,leginkább a karfiol,a brokkoli,de ugyanígy a fejes káposzta,a kelkáposzta,a bimbós kel és kínai kel esetében is halványodást,kékülést,szürkülést okoz.A káposztaféléknél már fiatal korban jól látszik a molibdén elégtelen felszívódása.Rendszerint  a legkorábban kizöldülő,illetve a legrégebbi levelek érközi szövetein figyelhető meg,hogy elszíneződnek a rostos szövetek.Gyakorlatilag lassú elhalás folyamatának leszünk tanúi,ha nem avatkozunk közbe.Ezek az elváltozások fokozatosan elhalnak,ami kezdetben úgy látunk,mintha eltorzulnának a levelek,hólyagosakká alakul a szerkezetük,mivel nem az egész káposzta pusztul el,hiszen az egészséges szövetek tovább növekednek.Csak akkor észleljük a kárt betegségként,amikor például a karfiol termése ( rózsája ) eltorzul,barnás fekete vagy barnás rózsaszín foltok képződnek.

Pitébe zárt sós és édes finomságok.

A középkori lakomák zárt pitéiben a szigetelő burokként szolgáló tésztában megfőttek a hozzávalók.
A tűzhely megjelenésével a készítési technikák kifinomultabbá váltak.
A konyhában az édes piték csak később bukkantak föl.A cukornádból nyert cukor ugyanis luxuscikknek számított a kora újkori kontinensen.Mézzel ugyan sok mindent édesítettek,de az édes töltelékkel készült piték,tészták és egyáltalán a desszertek megjelenésében 1 német kémikus találmánya jelentett fordulatot.