A nappalok már észrevehetően hosszabbak, a cinkék a szőlőnyitást sürgetik énekükkel és a rügyek duzzadása is a tavasz közeledését ígéri.

Szálljunk szembe az influenzával!

A gyakori influenzás megbetegedések jócskán fellendítették a déligyümölcsök fogyasztását, mert ma már eléggé köztudomású, hogy a gyógyszerek hatását a friss gyümölcs fokozza. Ezért fogyasztanak sokan narancsot, mandarint, banánt és egyéb, déli országokból származó gyümölcsöt, remélve, hogy ezeknek a C-vitamin-, szervessav- és rosttartalma segít a makacs és kellemetlen influenzavírusok leküzdésében.

Jó dolog az, hogy hozzájutunk ezekhez a finom csemegékhez, bár én jobban szeretném, ha a nem kevésbé értékes hazai gyümölcsöt, zöldséget is megbecsülnénk! Eszembe jutnak gyermekéveim, amikor a tavasz kezdetét az jelezte, hogy édesapám hazahozott egy csokor piros hónapos retket, meg egy csomó friss zöldhagymát. És mi, gyerekek, miközben fogyasztottuk a tavasz első zsengéit, kórusban mondogattuk: újság hasamba, hideglelés pokolba! Vajon a mai gyerekek, akik februárban is esznek sárgadinnyét, szamócát, óriás paprikát, ismerik-e az "Újság" örömét?

Ha már megtisztítottátok a fák törzsét és a Vastag ágakat a rajtuk levő, felváló kéregpikkelyektől (és az összegyűlt törmeléket el is égettétek), akkor következhet a koronaritkítás. Az alma-, a körte-, a szilvafák különösen hajlamosak arra, hogy sűrű koronát neveljenek. Már pedig, ha a korona belsejét nem éri fény, akkor a gyümölcsök nem érnek be, nem színesednek, a kártevők és a betegségek pedig akadálytalanul szaporodhatnak.

Először az egymást keresztező, befelé nővő ágakat kell tőből kimetszeni vagy kifűrészelni. Ne tűrjétek meg a törött, sérült, felkopaszodott ágakat sem! Ha ezeket kivágjátok, akkor a megmaradó termőrészek kedvezőbb helyzetbe kerülnek, a rajtuk levő gyümölcsök biztosabban megtermékenyülnek és szép, ízes gyümölcsöt érlelnek.

Ne feledkezzetek meg a metszést követően a sebek kezeléséről, mert ezek kaput nyitnak a vírusoknak, a gombáknak és baktériumoknak, amelyek az edénynyalábok útján tovaterjedve rákos szövetburjánzásokat, ágelhalásokat, mézgásodást és gutaütést válthatnak ki. A friss sebeket ezért kell bekenni valamilyen sebvédő anyaggal (Vulneron, Fixpol, Fabalzsam stb.).

Ezek főként a szilva- és a meggyfák alatt nagyon kellemetlenek, mert elterjednek és zavarják a fák alján a talajművelést. Azzal nem megyünk semmire, ha a talaj felszínén kapával elvágjuk vagy metszőollóval kivágjuk a sarjakat, mert a tövükön lévő rejtett rügyekből Újra. kihajtanak, sőt nem egy, hanem több hajtást is fejlesztenek. Ezért a helyes megoldás az; hogy a földet kibontjuk a gyökérsarj körül és a sarjat nem lemetsszük, hanem erőteljes mozdulattal, visszafelé húzva letépjük. Hasonlóképpen távolítjuk el a törzs tövében megjelenő, ún. tősarjakat is.

A málnatelepek többnyire nem élnek tovább 15 évnél; ennyi idő alatt annyira kizsarolják a talajukat, hogy többé nem fejlesztenek erőteljes sarjakat, tehát nem is teremnek. A kipusztult málnasorok helyére néhány évig ne telepítsetek málnát. Az új telepítéshez vásároljatok egészséges, korszerű fajtájú sarjakat, és ne használjatok saját nevelésű szaporítóanyagot!

Most ennyi fért a levelembe, kedves Húgom. A mielőbbi tavaszodás reményében szeretettel köszöntelek.

Kelt Füreden, február második felében.

UTÓIRAT

A vetőmagtasakon az F1 jelzés arról tájékoztat, hogy a mag hibrid, minden bizonnyal Szép virág vagy értékes zöldség kel ki belőle, de annak a magját nem lehet továbbtermesztésre felhasználni, mert a következő generáció nem örökíti a kiemelkedő jó tulajdonságokat, sok esetben használhatatlan növények lesznek belőle.

Érvényességi idő mindig fel van tüntetve a vetőmag adatai között. Ez azt jelenti, hogy a megadott dátumig lehet a magot elvetni, addig tartja meg az előírásos csírázási arányát.

A növényvédő szerek csomagolásán feltüntetett munkaegészségügyi várakozási idő azt jelenti, hogy a kezelt növények között a megadott ideig nem szabad tartózkodni, illetve munkát végezni.

Az élelmezés-egészségügyi várakozási idő pedig azt jelenti, hogy a kezelt növény (vagy annak termése, gyümölcse) a megadott időpontig nem fogyasztható, mert a növényvédő szer hatóanyaga ennyi idő alatt bomlik le. (Pl. a Bi-58 nevű szerrel permetezett őszibarackfáról csak 14. nappal a permetezés után szabad elkezdeni a gyümölcs szüretelését.)