A fákon múmiává aszalódott termések, az érett gyümölcsökön pedig barna, rothadó foltok: ha nem vigyázunk, a kertünket is megfertőzi a gomba!

Hazai almatermésű és csonthéjas gyümölcsfáinkat régóta ismert két Monilia gombafaj fertőzi. A Monilia fructigena gomba a gyümölcsöket károsítja. Sokan ismerhetik, hiszen a megvásárolt gyümölcsök között is találunk ilyen terméseket: a felületen gyorsan növő, nagy méretű, több cm-es középbarna elszíneződés, majd puhulás lép fel, rajta általában gyűrű alakban sárgás színű kiemelkedő párnácskák, (azaz gomba telepek) fejlődnek. A fertőzött gyümölcs megpuhul, lehullik a fáról. Bizonyos fertőzött gyümölcsök összeszáradnak, mumifikálódnak, és a fán vészelik át a telet. A gomba csak sérült gyümölcsöt képes megfertőzni, ezért ellene a sérülések megelőzésével eredményes a védekezés. A gyümölcsöt károsító rovarok ellen időben alkalmazott rovarölő szeres kezelésekkel megelőzhetjük, hogy a kártevők sebzésükkel ne nyissanak utat a gomba behatolásának.

Két rokon gomba fertőz

A Monilia laxa gombafaj csak a csonthéjas gyümölcsfajokat - őszi-, kajszibarack, szilva, cseresznye, meggy, mandula - és azokkal botanikai rokonságban álló díszfákat, díszbokrokat (dísz-szilva, törpemandula, babarózsa stb.) fertőzi. A legsúlyosabb kárt virágzás idején, a bibén keresztül bejutó gomba okozza: a virágok néhány nap alatt elhalnak, mintha leforrázták volna őket.

Ezt követően a virág tövében kihajtó levelek, majd a hajtás is néhány nap alatt elhal. A hajtásból a gomba a vesszőbe jut, a több éves ágak felé halad. A gomba mozgását a fás részeken az ágak elhalása kíséri. Ez a gomba képes a csonthéjas gyümölcsfák terméseit is megfertőzni, azok barna színű puhulása azonos aM. fructigena gombánál leírtakkal. A különbség: a barnuló foltokon szürke színű, elszórt gombatelepek fejlődnek ki.

Tél végén, tavasszal csíphetjük nyakon a gombát

Mindkét moníliafaj a lehullott vagy a fán maradó gyümölcsökön vagy a fák kérgén szokott áttelelni. Ezért a kémiai védekezés alapja a téli, nyugalmi időszakban, tehát rügypattanás előtti lemosó permetezés réz tartalmú szerekkel. A Monilia laxavirágzáskori fertőzése ellen hűvös, párás, csapadékos tavaszon virágzás elején, közepén és a sziromhulláskor, tehát 3x ajánlott permetezni.

Eredményesen használhatók házikertekben a következő hatóanyagú gombaölő szerek: kaptán, benomil, tiofonátmetil, ciprodinil, ciprokonazol, fenarimol, hexakonazol, miklobutanil, penkonazol, iprodion, procimidon, vinklozolin, fenhexamid.

A harmadik gomba az EU fekete báránya

A Budapesti Corvinus Egyetem Növénykórtani tanszékének munkatársai importból származó őszibarack gyümölcsökben karantén kórokozót azonosítottak. A Monilia fructicola faj ebben az évben jelent meg Magyarországon.

Ez a gomba Észak- és Dél-Amerikában, Afrikában, Ausztráliában általánosan elterjedt, Európában csak nemrégiben jelent meg: Franciaországban és Ausztriában az elmúlt években találták meg először. A M. fructicola is megfertőzi a csonthéjas gyümölcsfajok virágát, hajtását, vesszőit, valamint azok gyümölcséit is.

Az új faj okozta elváltozások a M. laxa okozta betegség tüneteivel összetéveszthetők: ilyen tünetek például virágok, fiatal hajtások gyors elhalása, a korona fás részeinek részeleges elszáradása. A gyümölcsökön barna, gyorsan terjedő barnulás, rajta szürke színű, nagyon sűrű, gyakran összefüggő gombatelepek jelentkeznek.

A fák koronáján okozott pusztítás nagyobb mértékű, jelentősebb, mint a hazai gombafajoké.

Az új gomba nehezen azonosítható

Csak speciális laboratóriumi vizsgálatokkal lehet a M. laxa ésM. fructicola gombafajokat megbízhatóan azonosítani. A kórokozó fertőzött szaporítóanyaggal (oltvánnyal) és fertőzött gyümölccsel kerülhet be az országba és ugyanezen módon hurcolható, terjeszthető tovább. A karantén kórokozók elleni hatósági intézkedéseket a Növényvédelmi és Talajvédelmi Szolgálat végzi.

Mit tehetünk? Hogyan védekezzünk?

Ha tudomásunk van róla, hogy külföldről importált őszi-, kajszibarackot, szilvát, meggyet vásároltunk, az abban előforduló barnán rothadó gyümölcsöt kerti komposztba ne dobjuk, mert nem zárható ki a M. fructicola fertőzés lehetősége. A gomba a növényi maradványokkal a komposztban áttelel, s a következő évi virágzáskor a csonthéjas gyümölcsfákat már fertőzheti. Egyéb védekezés nem szükséges, tekintettel arra, hogy gyümölcsfán hazánkban még nem igazolták előfordulását. A M. laxa elleni téli lemosó permetezés, és virágzás alatti 2-3 alkalommal elvégzett gondos permetezés az ajánlott, hatásos gombaölő szerekkel, az esetlegesen betelepülő M. fructicola gomba ellen is védelmet biztosít.

Forrás:  http://www.balintgazda.hu/aktualis-kert/szeptember/gyumolcsevo-gomba-a-kertben.html