A gránátalma igen régóta ismert gyümölcs, amelyhez sok monda, történet kapcsolódik. Nálunk is egyre népszerűbb, bár az országba kerülő sokféle változatból igazán nehéz kiválasztani a környezetünknek legmegfelelőbbet. Sok probléma adódik a termésképzéssel is. Szerencsére dísznövényként is megállja a helyét, és a termést inkább a boltban vásároljuk meg.

A gárnátalma (Punica granatum, Punicaceae) a gránátalmafélék családjába tartozik, bár sorolják a füzényfélék (Lythraceae) családjába is. A családban egy nemzetség, és azon belül két faj található: a Himalájától a Balkánig honos Punica garanatum és a Jemenhez tartozó Sotocra szigetvilágban élő P. protopunica.

A nemzetség név Karthágó római nevét jelenti. Innen kerültek Itáliába a legízletesebb gyümölcsök. A sok magvú gyümölcsre utal (granae –magvak) a fajt jelölő tudományos név.

A gránátalma kisméretű (6-10m), dúsan elágazó fa vagy cserje. Két alfaja a P. chlorocarpa(Kaukázus) és a P. porphyrocarpa (Közép-Ázsia). Hosszú életű növény, egyes Versailles-ban fajok kétszáz évet is megéltek. A mi éghajlati körülményeink között lomhullató.  Lombozatát alkotó levelei fényesek, épszélűek, tojásdadok.

Virágai magányosan állnak, vagy ötösével csoportosan fejlődnek. Jellemzői a vastag, vörös csésze 5-8 húsos csészelevéllel, ezekből nyúlinak ki a pöndörödő, vörös, fehér, kétszínű sziromlevelek, amelyek sok porzót rejtenek. Egy növényen porzós és/vagy hímnős virágok fejlődnek. A porzós virágok természetesen nem teremnek. Megjelenhetnek még ún. köztes virágok is. Az ilyen virágokon fejlődik termés, de az a beérés előtt lehullik. Legsikeresebb a termésképzés idegen beporzás esetén.

A gyümölcs felépítése: A maradó csésze karimáját viselő 6-12 cm átmérőjű termés bőrszerű héja az alapján sárgás, mélyrózsaszínű vagy rubinvörös. A legelterjedtebb a sötétpiros és a sárgászöld gyümölcsű fajták. A gyümölcshús rekeszes, belül szivacsos, benne zsákocskákban ízletes, zamatos, általában vörös színű lédús magköpeny és benne a mag található. A magvak a gyümölcs összsúlyának 52%-át teszik ki.

A növényről említést tesz az egyiptomi mitológia, az ó-testamentum és a babiloni talmud is. A sivatagi karavánok szomjoltóként vitték magukkal. Iránból az első században került Indiába, Ázsia és Malaysia szárazabb területeire, Indonéziába, és a trópusi Afrikába. A legfontosabb ültetvények Egyiptomban, Kínában, Afganisztánban, Pakisztánban, Bangladesben, Iránban, irakban, Indiában, Burmában, és Szaúd-Arábiában találhatók. Vannak ültetvények Izraelben és a Jordán völgyében is.

A növény gyógyhatásait már régóta ismerik. Hatóanyagai a kéregben 0,5-0,7% piperidin alkaloid pelletierin, pseudo-pelletierin, kb. 25 % hidrolizálható cserzőanyag, terméshéjban kb. 28% cserzőanyag, 34% nyálka-poliszaharid, szaponin (ursolsav, betulinsav), virágban pelargonidin-glikozid, kevés tannin, szitoszterol, a termésben delphinidinglikozid, cukrok, citromsav, egyéb szerves savak és észtereik, vitaminok. A népi gyógyászatban a szárított virágok haematuria (a vizelet vöröses-barnás színeződik), haemoptysis (véres köpet), hasmenés, vérhas, orrvérzés ellen alkalmazták, a diabéteszt gyógyították vele.

Az elmúlt tíz évben a gyümölcs extraktum antioxidáns, gyulladás gátló, rákellenes hatásáról számos tanulmány számolt be. Más kísérletek a keringési rendellenességek bakteriális fertőzések, antibiotikum rezisztencia, az UV sugárzás okozta hámroncsolódás, diabétesz kezelésben találták hatásosnak. De születtek cikkek a női terméketlenség, az Alzheimer kór, az elhízás, a reuma elleni jótékony hatásaira vonatkozóan is. A lista még koránt sem teljes. A gránátalma hatóanyagai a polifenolok, flavonoidok, kondenzált és hidrolizált tanninok. A hidrolizált tanninok 92%-ban felelősek a gránátalma antioxidáns hatásáért. A gránátalma magvak telítetlen zsírsavakat, cukrokat, vitaminokat, poliszacharidokat, polifenolokat és ásványokat tartalmaz, antioxidáns hatása jelentős. A szárított és porított magvakból kinyert olaj többek közt konjugált linolénsav-izomert , a punikasavat, szterolokat tartalmaz.

Napfényigényes, szárazságtűrő. Ismertek fagyérzékeny és mérsékelten télálló fajták. Az utóbbiakat nálunk is ki lehet ültetni, de csak védett helyre. Figyeljünk arra, is hogy ne díszfajtákat vegyünk, ha azt szeretnénk, hogy teremjen. Erről az eladótól kell felvilágosítást kérni. Többször előfordul, hogy a tövig elfagyott növény tavasszal mégis kihajt. A törpe fajtákat érdemes edényben tartani, és világos helyen átteleltetni. Magról vethető, vagy hajtásdugvánnyal szaporítható. Az erős magoncok májusban ültethetők ki. Öt éves korban fordul termőre.

Hazai körülmények között sikerrel tartható a maximum 1 méterre növő Punica garanatum ’nana’. A Csendes óceán partvidékén őshonos, ahol sövényként nevelik. A duplavirágú Nana plena steril, a szintén dupla-, narancssárga virágún Nana emperor rubin vörös, nagyon mutatós termést hoz.

A törpe gránátalma kompakt megjelenésű, ősszel bronzosra színeződnek a levelei. Júliustól virágzik, szinte a fagyokig hozza meseszép virágait és gyümölcseit. A gyümölcsök kb. 5 cm átmérőjűek, ehetők, ha teljesen beérnek. Kertbe védett helyre ültethető. Mérsékelten fagyálló (mínusz 10 fok). Apró gyümölcsei ugyanolyan ízűek, és hatékonyak, mint a nagy gyümölcsű fajtáké. Ennek ellenére inkább dísznövényként funkcionál, hiszen a termés húsa nem túl vastag, a termésben a mag dominál.

Napos, meleg helyre ültessük, csemete korában érdemes lombbal vagy kukoricaszárral takarni. Szárazságtűrő. Metszés nem szükséges, csak az estlegesen elszáradó ágrészek eltávolítása. Ha dézsás növényként tartjuk, mély edényt válasszunk számára és 5-10 fokon teleltessük. Az év bármely szakában vethető. Közepesen nedves, meleg, világos helyen csíráztassuk. Kétévente ültessük át. Tavasszal egy alkalommal kaphat lassan ható műtrágyát. Jól szárítható termései helyet kaphatnak a karácsonyi dekorációkban. Ingen kedvelt bonsai növény.

Forrás:  http://kertlap.hu/granatalma-kertbe-edenybe/

• Dinnyefa
• Bengefélék
• Murvafürt
• Öntermékeny kopasz kivi
• Olajfák