Köszönöm Éva a tippet a téli tartásáról,Babi neked pedig,hogy rá kerestél a részletes leírásra,és azt meg is osztottad velünk!

Válasz

Szia Marika !Csuda érdekes a növényed.Bár Babi,teljes körű tájékoztatása mindent tartalmaz,én azonban arra biztatlak/ha szivesen kisérletezel és helyed is van/,hogy próbáld meg átteleltetni.Ha majd /remélem sokára,hogy sokáig gyönyörködhess benne!/mutatkoznak a jelei,hogy a növény pihenne,fonnyadt,leeső levelekkel,akkor hagyj fel a locsolással,majd cserepestűl tedd hűvös,de fagymentes helyre,akár sötétbe is.Március tájékán kaphat friss földet,és világos helyen apránként öntözve,szerintem ki fog hajtani.

Válasz

Ezt találtam róla:
Basella rubra -Malabári spenót
A spenótot helyettesítő főzeléknövény, a trópusokon gyógyászati célra is használják
A jéglevélfélék családjának fajai elsősorban Dél-Amerikában, az Andok vidékén fordulnak elő. Néhány faj található még Afrikában és Ázsiában, míg Európában ismeretlenek. A család szoros rokonságot mutat a porcsínfélékkel (Portulacaceae). Az 5 nemzetség mintegy 20 faja elsősorban a trópusokat, szubtrópusokat kedveli.
A Basella nemzetség két fajának, a piros (B. rubra) és a fehér bazellának (B. álba) az őshazája Afrika trópusain és Dél-Ázsiában van, ahol évelők, míg Magyarországon termesztve egyéves növények. Mala-bári spenót néven is ismertek.
A fehér bazella heverő szárai mindig jobbra csavarodnak. A száron a levelek szórt állásúak és húsosak. A jelentéktelen apró virágok összetett fürtvirágzatban állnak, sugaras (aktinomorf) szimmetriájúak.
A virágok redukció folytán háromkörű-ek, bár a lepelkörben egy látszólagos virágtakaró kör is található, így ez kettős virágtakaró körnek tűnik. Érdekessége, hogy a virágok sohasem nyílnak ki, az összezárt pária alatt termékenyülnek meg. A virágzati tengelyen az elvirágzás után sötétkék, bogyószerű termésekből álló dekoratív termésköteg látható.
Egyrekeszű magházában a magkezdemények kezdettől fogva bazális helyzetűek, azaz a magház alapján fejlődnek. A magvak az érett termés közepén helyezkednek el. A termések sejtnedvében oldott állapotban vörös színű anyagok (beta-ciánok, betaxantinok stb.) találhatók. A mag gömbölyű, fekete, rajta alig kiemelkedő bordák láthatók.
Melegigényes növény, fejlődéséhez és növekedéséhez lényegesen több meleg szükséges, mint a hidegtűrő zöldségfélékéhez. A magok csírázása 15 °C alatt nagyon vontatott. 20 °C-nál nagyobb melegben a gyökérzet és a levélzet fejlődése felgyorsul, növekedése a nyár második felében éri el a csúcspontot. Hőtűrő képessége kiváló. A pozs-gás növényekhez hasonlóan a 40-50 °C-ot is elviseli. A hidegre érzékenyen reagál. Ősszel a hűvös, fagypont körüli éjszakák hatására fejlődése megáll és a fagyok beálltával elpusztul.
Nagyon fényigényes, a tűző napot is jól elviseli. Szárrészei fény nélkül megnyúlnak, etioláltak lesznek, s eredeti színüket, formájukat nem nyerik vissza többé. Csak a nyári hónapokban fejlődik jól.
Szárazságtűrő, a csapadékszegény nagy meleget is jól átvészeli vastag bőrszövete és rendkívül nagy nyálkatartalma következtében. A minimális csapadékot is jól hasznosítja. Hosszan tartó szárazságban nem pusztul el, csupán a növekedése áll le.
A talajjal szemben nem válogatós. Megfelelő számára a jó vízáteresztő, mérsékelten kötött talaj, amelyben nincs sok bomló szerves anyag. Legjobban a kissé kötöttebb talajon díszlik, de köves területeken is termeszthető. Nagy mennyiségben vesz fel mak-roelemeket (nitrogént, foszfort, káliumot, kalciumot) és csak kisebb mennyiségben igényel mező-, mikroelemeket. Műtrágyázással is termeszthető, szervestrágyázás esetén csak érett trágyát használjunk. A közepesen tápanyagigényes növények sorába tartozik, nagyobb zöldtömeg kialakításához főleg nitrogénre van szüksége, de a túlzott nitrogénadagolás hatására nagy mennyiségű nitrát képződik a levelekben, amely az egészségre káros. Ezért a műtrágya kiszórásakor azonos arányban adjuk a nitrogént, a foszfort és a káliumot.
A mérsékelt éghajlatú országokban, így nálunk is egyéves növény. Az elhullatott magok rosszul telelnek át, ezért minden évben újra kell vetni. Palántázni fölösleges, mert magas hőmérséklet és fényigénye miatt növekedését a korábbi kiültetéssel sem gyorsítjuk lényegesen.
Ősszel, a szokásos szántáson vagy ásáson kívül nem igényel különösebb talajmunkát, sőt nem túl kötött talajon lazítatlan földben is megmarad. Tavasszal a talajegyenge-tés, gereblyézés után fészkekbe vagy sorokba, ritkásan vessük. Április második felétől vethető. Kúszónövény, ezért a fészkek egymástól 40-50 cm-re legyenek. Sorba vetve a sortávolság 50-60 cm, a tőtávolság 8-10 cm. Támrendszerre is futtatható, de a földön hagyva is jól termeszthető. Kelés után, amikor megjelennek a hosszú sziklevelek, ritkítsuk. A fészkekben 2-3 tőnél több ne maradjon, sorvetésnél pedig egymástól 10-15 cm-re hagyjuk meg a kis növényeket.
Tavasszal a növekedése vontatott. Hosszú, száraz időszakban egyszer-kétszer érdemes megöntözni. Fejlődése a nyár folyamán felgyorsul. Amíg ez meg nem történik, addig különösen érzékeny a gyomosodásra. A gyomnövények a bazellát beárnyékolják és így a növekedéséhez oly fontos napfénytől fosztják meg. A nyár második felében befutja a környező területet, ezzel már megakadályozza a gyomok fejlődését. A talaj be-árnyékolásával csökkenti a víz elpárolgását, ezért ilyenkor már nem szükséges öntözni. Nyár közepétől szedhetők a levelek és a fiatal leveles hajtások.
A hazánkban előforduló kártevők, kórokozók között kifejezett károsítőja nincs, ezért különösebb növényvédelmi munkát nem igényel. Igen ritkán, főleg hosszú esős időszakban a szürkerothadás veszélyezteti, míg az állati kártevők közül a földibolha, a pajzstetű és a meztelen csiga okozhat kisebb gondot.
Magfogás céljára a fagyok beköszöntéig hagyjuk a növényeken a terméseket. A sötétkék termések húsa az alkörmöshöz hasonlóan igen jó színező, de akadályozza a mag csírázását, ezért erjesszük és mossuk ki a magokat.
A meleg éghajlatú tájakon szinte mindenütt a spenótot helyettesítő főzeléknövény. A mérsékelt éghajlaton a hozama nem kielégítő. Ettől függetlenül díszes színfoltja a kiskertnek és változatosabbá tehetjük vele az étrendünket is. A növényben igen magas a nyálkatartalom, így a hajtások, a levelek levágva hetekig frissen maradnak és jó levesvagy főzelék-alapanyagot szolgáltatnak.
Nagy nyálkatartalma következtében a trópusokon gyakran alkalmazzák gyomorbán-talmak ellen, a gyerekeknek elsősorban hashajtóként adják. Az Afrika trópusain élő törzsek és Dél-Amerika indiánjai régóta használják a növényt a népi gyógyászatban mint sebnyugtatót, de daganatos megbetegedések ellen is alkalmazzák.

Válasz