Tetszett az írásod R. Zsuzsa! Sajnos itt a közelben nincs bükk, ezért nem tudok kapcsolatba kerülni vele pedig néha jól jönne.
A képed csodálatos mint mindig!

Előzmény

Válasz

Jó éjszakát Erika !

Válasz

Szia Zsuzsa! Szintén éjjelibagoly lévén végigolvastam érdekes írásodat.Sok mindent
megtudtam igy a fák jótékony hatásáról - bár valamikor olvastam róluk, de már elhalványultak az ismereteim. Köszi szépen Zsuzsa!
Jó éjszakát!

Válasz

Nagyon érdekes ez a cikk is,mert igy már tudom is,miért bükkfákat ölelgetek előszeretettel !Köszönöm szépen a kellemes estét,jó éjszakát kivánok !Éva

Válasz

Gyógyító fák a Bükkben:

-Fenyő:
A gyantából és fenyőtűből kivont anyag javítja a vérkeringést, nyugtató hatású és
csillapítja a köhögést

-Tölgy

A tölgy kérgéből készült kivonat erősíti a hajat, csökkenti az ekcémát, enyhíti a fájdalmat. A belőle készült szájvíz tisztítja az emésztőcsatornát és a bőrt. Ételmérgezés esetén is sikerrel alkalmazható.

-Bükkfa

Kisugárzása különösen messze hat. A törzstől 10-15 méterre ereje jótékonyan hat az emberre. A bükkerdőben tett séta életenergiában való fürdőzést jelent. A bükk kiűzi a lélekből a mélabút, a fejből a zavaros gondolatokat. Harmonizálja a kedélyállapotot, növeli a koncentrációképességet és lendületbe hozza az életerőt. Ha keringési zavarral küzd, vagy rendszeresen kerül stresszhelyzetbe, hetente legalább egyszer célszerű kapcsolatba kerülni egy bükkfával. A bükk erősíti a bioritmust, fokozza a teljesítményt, levelei csillapítják a fejfájást.

-Kőrisfa

A kőris magjából készült tea segít máj- és léppanasz esetén. Külsőleg (bedörzsöléssel) enyhíti a reumát és az izomlázat.

Hársfa

-A hársvirág-tea csillapítja a köhögést, a náthát, a hörghurutot. Nyákoldó és görcsoldó hatású.

-Cseresznyefa

A szárított cseresznyeszárból készült tea segít az erős köhögésen, a cseresznye lé pedig az alacsony vérnyomáson.

Válasz

Gyógyító kövek Bükkszentkereszten

Bükkszentkereszt azon misztikus helyek egyike, ahová a emberek százai jönne évről évre, hogy eljussanak a természet különleges energiáját sugárzó köveket és fákat rejtő zarándok helyre.

A Bükk-hegység kőzettani és ásványtani szempontból egyedülálló, Magyarországon nincs rokona. Sok millió évvel ezelőtt a Balkán környékén keletkezett és a földgyűrődések folyamán került a jelenlegi helyére. Kis mennyiségben sokféle ásványkincse van.

A Boldogasszony kövének a legendája úgy keletkezett, hogy azon a helyen gyülekeztek a hívők a kácsi búcsúra, és ott várta vissza a rokonság a búcsújárókat. A búcsújárók oda-vissza kb. 20 km-t tettek meg egy nap alatt. Hazatérve a Boldogasszony kő köré letelepedtek pihenni és meglepően gyorsan pihenték ki magukat. Bükkszentkereszt (akkor még Újhuta) lakói hívő katolikusok.

A legenda szerint Mária Jézus halála után világgá indult bánatában. Mikor Újhutára ért, elfáradt és leült egy kőre, amely megpuhult alatta, és megőrizte az ülése nyomát. Ezért tartja a nép gyógyítónak azt a követ és környékét.

Az ezoterikusok szerint a Bükkben van egy energia háromszög. Ezt ők kimérték, és a háromszög csúcsain lévő helyeken a legnagyobb az energia kisugárzása. Az egyik csúcsa ennek a háromszögnek a Boldogasszony köve.

Sikerült Önnek felkutatnunk a falubeliek által évszázadok óta fennmaradt titkos energiatérképet, ami alapján megismerheti, mire is jók a kövek, és ha eljön ez térképként szolgáltat a megfelelő gyógyító kő megtalálásához.

Gyógyító fák a Bükkben:

-Fenyő:
A gyantából és fenyőtűből kivont anyag javítja a vérkeringést, nyugtató hatású és
csillapítja a köhögést

-Tölgy

A tölgy kérgéből készült kivonat erősíti a hajat, csökkenti az ekcémát, enyhíti a fájdalmat. A belőle készült szájvíz tisztítja az emésztőcsatornát és a bőrt. Ételmérgezés esetén is sikerrel alkalmazható.

-Bükkfa

Kisugárzása különösen messze hat. A törzstől 10-15 méterre ereje jótékonyan hat az emberre. A bükkerdőben tett séta életenergiában való fürdőzést jelent. A bükk kiűzi a lélekből a mélabút, a fejből a zavaros gondolatokat. Harmonizálja a kedélyállapotot, növeli a koncentrációképességet és lendületbe hozza az életerőt. Ha keringési zavarral küzd, vagy rendszeresen kerül stresszhelyzetbe, hetente legalább egyszer célszerű kapcsolatba kerülni egy bükkfával. A bükk erősíti a bioritmust, fokozza a teljesítményt, levelei csillapítják a fejfájást.

-Kőrisfa

A kőris magjából készült tea segít máj- és léppanasz esetén. Külsőleg (bedörzsöléssel) enyhíti a reumát és az izomlázat.

Hársfa

-A hársvirág-tea csillapítja a köhögést, a náthát, a hörghurutot. Nyákoldó és görcsoldó hatású.

-Cseresznyefa

A szárított cseresznyeszárból készült tea segít az erős köhögésen, a cseresznye lé pedig az alacsony vérnyomáson.

Válasz

Érdekes dolgokat irsz !Kúraszerű ölelgetésről még nem hallottam,de ha működik,akkor nagyon barátságos a gyógymód.Én,csak úgy,ha jólesik időnként meg-meg ölelek egy egy fát.Számomra megnyugtató,kellemes érzés.

Válasz

Bizony szoktunk , már amikor Karcsi kicsi volt, én soha nem vittem a játszótéri homokba, mert a kutyások hajnalba odapisiltették a kutyát (bocsánat kutyagazdik, nem mindenki teszi meg, én is kutyarajongó vagyok ), s ezért a közeli erdőbe mentünk. Mai napig ölelgetjük a fákat. Nézd csak mit találtam .

Gyógyító ölelkezés:

Ez a természetközeli, testet és lelket gyógyító, bánatűző terápia valójában akkor vált hivatalossá, amikor a természetgyógyászatban jártas, német származású Manfred Himmel rájött, hogy a fáknak nem csak szellemeik vannak, hanem gyógyító erejük is. Faterápia esetén érdemes arra gondolnunk, hogy ne egy vézna ágú példányt válasszunk, hanem egy erős megtermettet, nehogy a túlcsorduló szeretetükben gyökerestül letaroljuk az egészet. ;) Szerintem erre a kis ölelkezésre remekül jönnek Magyarország csodaszép arborétumai Sárvártól Röjtökmuzsajig, de akár kilátogathatunk a Föld szív csakrájához, a Pilisbe is, ahol ebből a szempontból sugárzó, különleges élményben lehet részünk. Homlokunkat, mellkasunkat és hasunkat tapasszuk oda a fához, bal kezünket fordítsuk a korona, jobb kezünket pedig a gyökér irányába, csukott szemmel lélegezzünk mélyeket, és lehetőleg ne szorítsunk agyon szegény szellemeket. :) Ezt megismételhetjük akár heti háromszor is, 15-20 percben. Minden fa más és más problémában tud nekünk segíteni. Van amelyik csillapítja a fejfájást, mások kiváló nyugtató hatásúak, a légutakat illetve a vesét tisztítják, vagy éppen szerelmet ébresztenek. Én egy sorral lejjebb két kedvencemet fogom ajánlani, a tavasszal gyönyörűen virágzó cseresznyét és a nyugtató gesztenyét.

Megtört szívek és szerelmesek növényei:

A gesztenyefa köztudottan nyugtató energiákat áraszt és oldja a szorongásokat. Ha valakinek összetörték a szívét, már maga a fa látványa és megölelése is oldja a fájdalmat (na meg a gesztenyepüré tejszínhabbal :) ). Nem véletlenül hordanak egyesek a zsebükben például szelíd gesztenyét, vagy varrnak a mellényükbe néhány darabot. Én különösen szeretem gyűjteni a termését is, és így is nagy hasznomra van, hát még ha meg is ölelném. :) De hogy beszéljünk egy kicsit a fizikai hatásokról is, élénkíti az anyagcserét, fokozza a vérkeringést, energetizáló, reuma ellen is jó, és a köhögés, valamint a tüdőgyulladás leküzdésében is segít.

A szépséges cseresznyefa kifejezetten a szerelmesek fája. Nincs olyan ember aki ne lenne oda-vissza a virágzásáért, ami egyébként Japánban is óriási esemény. Állítólag erotikus hatása is annyira átüt a levegőben hogy bárki azonnal szerelemre gerjed tőle. Tehát ha valaki úgy gondolja, hogy érzései megkoptak, és már majdnem “fából van” :) , irány az erdő vagy a legközelebbi park, és máris fellángolnak újra a vágyak és felélénkül a lélek. A cseresznyefa nem csak a szerelemről gondoskodik, hanem megfelelő önbizalmat is ad, segít az alacsony vérnyomáson, és a gesztenyéhez hasonlóan a köhögés csillapításában is hasznunkra van.

Válasz

Szia Zsuzsi !Köszönöm az alapos ismertetőt,becsülettel el is olvastam.A képet is kinagyitottam,szerintem,ha jól saccolom,a baloldali fát nem biztos,hogy átérné a karod.Jól látom?Te is szoktál fákat körülölelni?

Válasz

Látom te is olyan éjjeli bagoly vagy mint én...nos jutalmad, kibányásztam egy érdekes mesét is a mi erdeinkről, s ebbe benne van, bizony itt őserdő is van, persze itt a képen hány évesek azt nem tudom, no olvasd:

Jelenlegi tudásunk szerint a Nyírség egészére – az erős vízhatású, valamint a szikes és a szélsőségesen száraz buckatetői területek kivételével – többé-kevésbé zárt, összefüggő erdőségek voltak jellemzők az ember megjelenéséig. A Sóstói-erdő minden bizonnyal egyike a nyírségi őserdők kevés számú maradványának. Fejlődése szempontjából említést érdemel, hogy nagyon közel – mintegy 4 kilométerre – helyezkedik el a Tisza egykori öntésterületétől (azaz a Rétköz peremétől), ezért közvetlen kapcsolatban volt az azóta már szintén elpusztult magas-ártéri erdőségekkel.
[A Sóstói-erdő 1858-ban (Forrás: a Hadtörténeti Múzeum Térképtára)]


Egy jól ismert anekdota szerint (amely első ízben valószínűleg 1911-ben, a Nyírvidék lapjain látott napvilágot) azonban Nyíregyháza erdeje egy véletlen elírásnak köszönheti a létét. Eszerint valamikor az 1700-as évek elején a Bécsben lakó földesúrnak elfogyott a pénze, s látván, hogy a mák ára igen magas, elhatározta, hogy nyíregyházi birtokán nagyban termeszteni fogja ezt a növényt. Írt hát az ispánnak, hogy ezer hektárt azonnal vessenek be mákkal. Mikor egy év után hazaért, döbbenten látta, hogy a mákgubók helyett apró tölgycsemeték díszlenek a hatalmas területen. Mikor kérdőre vonta az ispánt, kiderült, hogy a földesúr elfelejtett ékezetet tenni az „a” betű fölé: így nem mákkal, hanem makkal vetették be a földet. Nem kell nagy szakértelem ahhoz, hogy megtaláljuk ennek az „igaz történetnek” a gyenge pontjait. Igaz, vannak arra utaló adatok, hogy helyenként történt mesterséges erdőtelepítés a XIX. században, de ez csak elenyésző részét teheti ki a Sóstói-erdő területének.

Nyíregyháza területén legelőször egy 1426-ból való okmány említ erdőt. A Sóstói-erdő jelenlegi helyén történő ábrázolása először az I. Katonai felmérés 1784-ben készült térképlapján látható (alakja hasonló a mostanihoz, már ekkor elkülönül a nagyobbik, és a Sóstótól északnyugatra levő kisebbik erdőtömbje). A felméréssel egy időben készült országleírás szerint ekkor fiatal, sűrű tölgyerdő állt itt (az erdő korára vonatkozó megjegyzés összefüggésbe hozható az ekkor alkalmazott alacsony vágásfordulókkal, ld. lentebb). Az erdő területén már ekkor – és a későbbi ábrázolásokon is – több jelentős kiterjedésű vízállásos-mocsaras folt volt, ezek azonban a lecsapolások következtében a XX. század elejére jórészt eltűntek vagy összezsugorodtak. Közvetett információk arra is utalnak, hogy a magasabb buckatetőkön fátlan tisztások is voltak.

Válasz