Ja , most lélekben, bocs elfelejtettem időzőjelbe tenni, "Az embernek eláll a lélegzete"-től már a netről vágtam valaki valakinek a gondolatsorát.
Egyébként jártam már ott a mólón többször is, úgy is hogy Fonyódról jöttünk át a hajóval, s lélegzet elállítóan szép volt, ahogy egyre közeledtünk a hegyhez, s kezdtek kirajzolódni a domboldalon a házak !!!!

Válasz

Zsuzsa! Nem láttalak a mólón. Úgy írod szerintem ott voltál! Lélekben?

Válasz

A világ legszebb tája, ezzel a jelzővel illetik a neten, s ezt én is így látom.....egy szócskával toldanám ki csak "egyik" legszebb tája.......

Az embernek eláll a lélegzete a látványtól, ha Fonyód felől hajózva nyugatról keleti irányba körbetekint.

A Keszthelyi-hegység vonulata után a szigligeti hegyek nyitják a sort, kicsit jobbra a Badacsony ikertestvére, a Szent György-hegy, majd a Badacsony, aztán a helyzetünktől függően a Badacsony kisöccse, a Csobánc, jobbra tőle hegyes csúcsát megőrző a Gulács és a Tóti-hegy.

Ha kicsit magasabbra emelkedünk, akkor meglátjuk a Haláp maradványait, jobbra tőle a Hegyesdet, sőt tiszta időben a Somló és a Ság is elősejlik a messzeségben. A hegyek közül a legtekintélyesebb a 438 méter magas Badacsony, amely négy kilométer széles szoknyájával félszigetszerűen nyúlik be a tóba.

Alakja miatt sokan koporsóhegynek nevezik. Kevés ennél nagyobb tévedés van, hisz a hegy formájával is legfeljebb a koporsó tetejére hasonlít. Ha meg egész valójában nézzük - a szőlővel, a borral, a fákkal, rétekkel és persze az emberekkel, akkor nem csak tévedés, egyenesen sértés ez az elnevezés. Ha mindenképpen hasonlítani akarjuk, akkor keressük közelebb a hasonmást!

A Badacsony valójában olyan, mint a részeg szőlőpásztor kalapja eső után. Kicsit gyűrött, kopott a természet és az ember beavatkozásától, jól látszanak rajta a lefolyó víz nyomai, némely oldalról nézve kicsit deformálódott, benyomódott, de így szép, így jó, ahogy van.

A hegy délről nézve tökéletesen szemlélteti a vulkanikus folyamatokat és a későbbi évmilliók alatt bekövetkezett változásokat. A csonka bazaltkúp szabályos kört formázó felső platóját sűrű erdő borítja. A plató szélét, mint megannyi oszlop, függőleges bazalttömbök támasztják. Igaz, ma már egyre kevesebb helyen, mert vagy a szél, a jég, az időjárás döntötte alá őket, hogy kőtengerként árasszák el az alsóbb részeket, vagy az ember omlasztotta le úthoz, vasúthoz, parti töltéshez anyagot bányászva.

Az oszlopok lábánál a hegy oldal függőlegesből enyhe lankára vált, hogy lehetőséget adjon a szőlőművelésre, a borászkodásra és a vendégek fogadására.

.

Válasz