Somlóvidéken újév napján egy legényt öregembernek öltöztettek, akit egy gyerek végigkorbácsolt a falu utcáin , ezzel jelezve, hogy az újesztendő kikergette az óesztendőt A kimondott szó varázserejébe vetett hit az alapja a köszöntés szokásának.

Újévkor, akárcsak majd mindegyik ünnepen házról házra jártak köszönteni a felnőttek és a gyerekek. Legismertebb énekük:  

Új esztendő, vígságszerző mos’ kezd újulni   Új esztendő, vígságszerző mos’ kezd újulni, újulással, víg örömmel mos’ kezd hirdetni. Diksi-buksi garajcér, bújj ki az ablakfián, Tyúk ide, búbos, kalács ide, fonatos! A gazdasszony piros, a jánya takaros, az ura bakkancsos.  

Kalotaszegen reggel indultak újévet köszönteni.   Tudom disznót, jót öltetek, Kolbászt, májast töltöttetek, Ha engem nem részesíttek, Több újévet ne érjetek!  

Magyarózdon. A hajnali derengés előtt kezdtek a férfiak, legények, fiúgyerekek csattogtatni ostoraikkal, ökörcsengőt rázva. Hárman, négyen álltak össze:

– Gazduram megengedi csattogtatni? – Meg, meg. Vágjátok, hogy menjen! Köszöntőt mondtak, sőt adománykérő rigmust is:  

Eljött újesztendő Borzas szakállával Fenyegetnek ingem Kétágú korbáccsal.  

Ne fenyegess gazda

Tégy bort az asztalra,

Majd én is eljüvek

A zsíros pánkóra.

Zörgetik a kócsat

Pénzt akarnak adni,

Ha ötvenhányt adnak

El se fogom venni,

Hogyha egy lejt adnak

Meg fogom köszönni…

Pirkadatkor indult az Aranycsitkó (általában felnőtt férfi), ott, ahol kisebb gyermek lakott, a csengőjét rázva nyihogott, és az ajtót megnyitva mogyorót, diót, almát szórt be.  

Vasszilvágyon még a hatvanas évek végén is jártak újévet köszönteni a fiúgyerekek. Csapatosan mentek házról házra. Engedélyt kértek:

,,Szabad-e újévet köszönteni?” Majd rákezdtek:   Boldog újévet! Bort, búzát, barackot, Kurta farkú malacot, Szekerembe kereket, Köcsögömbe feneket, Poharamba vörösbort, Hadd ihassak bőven, Az új esztendőben.    

A zoboralji Kolonban szerencsézni jártak:   Az újévnek reggelén köszönteni jöttem, A fiúi szeretet hozott ide engem. Az Úr minden jókkal a házat szeresse, A benne lakókat sokáig éltesse. Boldog újévet kívánok!   Ugyanitt a bakter a halaperdára tűzött piros almával ment szerencsézni. 

Ipoly menti palócoknál azt újévi köszöntők ma is gyűjthetők.   Boldog új évet kívánok Az új esztendőbe, Fehér kenyér dagaggyon A nyárfateknőbe! Hús, kenyér és ruha Legyen mindig bőven A patikát felejcsik el Az új esztendőbe!  

(Forrás: Magyar Néprajz nyolc kötetben)