Megjelent: 2005-07-10 09:03:00  

Címke: burgonya, cukorrépa, facélia, szántás, takarmány, támogatás, vetés, vetőmag, zöldtrágyázás
Kategória: Egyéb

Ami a fejlett mezőgazdasággal rendelkező nyugati országok növénytermesztési és talajművelési gyakorlatában már jól bevált – és persze támogatott – gyakorlat, az Magyarországon egyelőre óvatos próbálkozás.

A miértre nem nehéz megtalálni a választ, hiszen kétségtelenül minden tekintetben nehéz éveket él meg a magyar mezőgazdaság. A költségek évről évre magasabbak, a felvásárlási árak pedig egyre alacsonyabbak, amely összefüggésből a mind szerényebb jövedelmezőség következik. Egyre több gazdaság számára ez már a szinten tartáshoz sem elegendő. Természetes reakció éppen ezért minden új megoldástól való ódzkodás. A tudomány előrehaladása, az új módszerek bevezetése, az ésszerű megoldások mégsem kerülhetik el a termelési folyamatokat. Ha ez nem így lenne, akkor végképp leszakadunk, és behozhatatlan távolságra kerülünk az élvonaltól, Európától, ahova éppen most egy éve tartozunk igazán. A zöldtrágyázás is olyan szakmailag jól alátámasztható területe a korszerű növénytermesztésnek, amelynek alkalmazása előnyt, figyelmen kívül hagyása pedig egyre inkább hátrányt jelent a kíméletlen versenyben.

A zöldtrágyázást a klimatikus és termőhelyi sajátosságok különbözősége miatt természetesen nem lehet mindenütt azonos módon végezni, ezért adaptálni kell a magyar viszonyokra. Emellett tudatosítani kell a gazdálkodókban, hogy jótékony, talajtermékenység-javító hatását komplexen érdemes vizsgálni. A növénytermesztés hatékonysága és munkaszervezése szempontjából kétségtelenül új gyakorlatról van szó, amelynek költségei talán az utóbbi időben különösen tőkeszegény nyárvégi időszakban jelentkeznek. Ha azonban nem ötletszerűen, hanem tudatosan megtervezve számolnak a zöldtrágyázással, és szakmai szempontból is komolyan veszik, akkor csekély költségtöbblettel megvalósítható. Hatása pedig igazolja, hogy a talajok termékenységének fenntartása szempontjából egy kiváló befektetésről van szó.

Növényválasztás a zöldtrágyázáshoz

A költségtakarékos megoldások a szorító gazdasági viszonyok között különösen nagy hangsúlyt kapnak manapság. Általában a tápanyag-visszapótlásra jut a legkevesebb pénz, onnan vonják el leginkább a termelők. Annál is inkább, mert éppen ez a technológiai fázis esik a leginkább tőkeszegény időszakra. E szempontból a talajok szervesanyag-visszapótlására és szerkezetjavítására a helyesen végzett zöldtrágyázás nagyon alkalmas alternatíva. A zöldtrágya programhoz ajánlott növények mindegyike ismert a köztermesztésből, hiszen az alábbiak vetőmag-előállítás vagy ipari felhasználás céljából országszerte több ezer hektáron fellelhetők. A zöldtrágyavetés oldaláról viszont leginkább csak azok a termelők ismerik, akik vetőmagtermesztés után meghagyják az árvakeléseket, mert így hasznosítható ésszerűen a betakarítási veszteségből származó „ajándék” vetőmag.

Olajretek Raphanus Sativus

A köztermesztésben lévő olajretekfajták zöldtrágyanövényként is igazolták, hogy helyük van a növényi sorrendben. Az olajretek a burgonyatermesztésben jelentősen csökkenti a burgonya vírus okozta rozsdafoltosodását. A német nemesítésű Pegletta fajta már nematóda rezisztenciával is rendelkezik, amely a talajban lévő cisztás fonalférgek szaporodási ciklusát szakítja meg, mérsékelve ezzel kártételüket. Mindegyik köztermesztésben lévő fajta kitűnő szervesanyagpótló zöldtrágya is. Mélyre hatoló, gazdagon elágazó gyökérzetük erőteljes fejlődést tesz lehetővé kedvezőtlenebb talaj- és éghajlati viszonyok között is. A nagytömegű gyökérzet lazítja és levegősen tartja a talajt, ami igen kedvező életteret kínál a talajban lévő mikroorganizmusok számára.

Fehér mustár Sinapis Alba

A rövid tenyészidejű mustár mindenütt igen elterjedt zöldtrágyanövény. Augusztusi vetését követően nagyon gyorsan kel, majd a rövidülő nappalok hatására fejlődése is lassul, ami a vegetatív részek fejlődésére kedvező hatású. Állománya gátolja a talajeróziót, és a bemosódó nitrogént a talajfelszín közelében visszatartja. Kiváló gyomelnyomó hatású növény. November közepén érdemes leszántani. Ekkor gyökérrendszere is jelentős tömeget képvisel, és 50-70 cm mélységben szövi át a talajt. A gyakorlat szerint minél sűrűbb a vetés, annál jobb hatású az utódnövények számára.

Takarmányrepce Brassica Oleraceae

Jó hatású zöldtrágyanövény a takarmányrepce (Emerald). Zöldtrágya értéke az olajretekhez hasonlóan igen magas. Jelentős, 35-45 t/ha zöldhozama igen értékes takarmány tejelő állatok számára is. Az állomány feletetése után földben maradó – a talajt 1 m mélységben behálózó – gyökérzet humuszképző és szerkezetjavító hatása önmagában is nagyon értékes. Kizárólag zöldtrágya céljából vetett takarmányrepce esetében késő ősszel – szárzúzást követően – jóval kisebb energiafelhasználással végezhető el a szántás a fellazult talajban.

Facélia Phacélia Tanacetifolia

Magyar nevén mézontófű – sokak számára úgy ismert, mint mézelő növény. Zöldtrágyanövényként – zárt termelési rendszerekben – a cukorrépa termesztéstechnológia részeként írják elő termelőiknek. Őszi alászántása jelentős szervesanyagtömeget jelent, és – egy korábbi álláspont szerint – ciántartalmú bomlástermékei távol tartják a fonálférgeket. Biotermesztésben nélkülözhetetlen! A kezdeti fejlődése nem túl gyors, de később a bundaszerű borítást adó állomány igen jó gyomelnyomó.

Pohánka Fagopyrum esculentum

A pohánka a keserűfüvek családjába tartozik. Korábban a lápvidékek elterjedt, igénytelen szemes növénye volt. Szerepe gabonaként és méhlegelőként volt jelentős.

A növény egyéves és 50-80 cm magas, egy vezérhajtással és számos mellékhajtással. A fehér vagy rózsaszínű virágok áthajló bugákba fejlődnek. Gyorsnövésű, fagyérzékeny növény, napjainkban lett kedvelt zöldtrágya.

Zöldtrágyakeverékekben a pohánka hüvelyesekkel, mustárral és olajretekkel nemcsak a gyökértömeg kialakulását segíti elő, hanem a keverékkultúrák szinergetikai hatását is felerősíti (pl. Pohánka 36 kg/ha + mustár 10 kg/ha).

Bíborhere Trifolium Incarnatum

Csapadékos vidékek áttelelő zöldtrágyanövénye lehet másodvetésben. Vetőmagszükséglete 30 kg/ha, zöldhozama 15-18 t/ha.

A pillangósvirágú zöldtrágyanövények – amelyek borsós, bükkönyös, lóbabos, stb. keverékek is lehetnek – nélkülözhetetlenek a biológiai talajjavítás területén, de ugyanolyan fontosak a jó fizikai és biológiai tulajdonságokkal rendelkező talajok termőképességének szinten tartásában is, ha termesztésének költségeit a gazdálkodás elbírja. A légköri N megkötése révén növeli a talaj N-készletét.

A mulcsvetésekkel is érdemes megbarátkozni

Ha már a hagyományos értelemben vett és alkalmazott zöldtrágyázás előnyeiről megbizonyosodtak a gazdálkodók, akkor tovább lehet lépni a mulcstechnológia irányába. A magyar viszonyok között még alig ismert módszer a technikai háttér bővülésével, a vetéstechnika fejlődésével kezdett ismét teret nyerni Nyugat-Európában. A szakmai evidenciákra épülő mulcstechnológia lényege, hogy összevonja a zöldtrágyázásból eredő előnyöket egy költségtakarékos, kevés menetszámmal megvalósítható, a talajszerkezetet kímélő következő évi vetéssel. Kétségtelen, hogy a technológia alkalmazása előtt gondosan kell eljárni a zöldtrágyanövény kiválasztásánál, a helyes vetésidő megválasztásánál. Az erre alkalmas növények rendelkezésre állnak, és gyökérzetükkel az ősz folyamán kellő mélységben elvégzik a talajszerkezet javítását. Akár 80 cm mélységig átszövik a talajt, ezáltal később biztosítják a víz és levegő átjárhatóságát. A mustár vagy facélia vegetatív tömege a mulcsvetés esetén természetesen más célt szolgál, mint a beszántott zöldtrágya esetében. Késő ősszel a teljes állomány lefagy, és befedi a talajt, így a talajborítottság egészen tavaszig – a következő kultúra vetéséig – megmarad. A mulcs – vagyis a száraz vegetatív növényi tömeg – megakadályozza a talajnedvesség kipárolgását, a szél- és vízeróziót.További óriási előny, hogy a mulcs nagy tömegű gyökérzete a vetésig lebomlik a talajban, komoly mennyiségű szerves anyagot hagyva vissza. A fedett talajon kevésbé aktívan kelnek a gyomok a takarás miatt, ugyanakkor az átjárható talajszerkezet lehetővé teszi a talajélet korai megindulását.

Tavasszal így természetesen elmaradhat a költséges többmenetes magágy-előkészítő munka. A technika jóvoltából viszont következhet a tárcsás rendszerű direktvetőgépekkel – amely elvágja a gyenge szármaradványokat – az egy menetben elvégezhető a vetés, pl. a mustár mulcsba vetett cukorrépa vagy a facélia mulcsba vetett kukorica. A mulcstechnológia minden bizonnyal még sok tekintetben adaptálásra szorul ahhoz, hogy a magyar termőhelyi és klimatikus viszonyok között mindenütt alkalmazható legyen. Ennek ellenére talajszerkezet-kímélő hatása, barátságos költségei mindenképpen figyelemre méltóvá teszik.

Természetesen, gazdaságosan…

A zöldtrágya vetése július végén kezdődhet, és egészen augusztus végéig folytatható a helyesen kiválasztott növényekkel. A lekerülő fővetés július végi tarlóápolása után – aminek költsége értelemszerűen még az előző növényt terheli – akár egy grubberrel végzett tarlóápolási munka keretében történhet meg a zöldtrágyanövény vetése. Természetesen ez a folyamat feltételez minimális csapadékmennyiséget, amire mindig jó esély van. A mustár és az olajretek a korai száraz körülmények között is elvethető, hiszen az olajos mag károsodás nélkül elfekszik a talajban a csapadék érkezéséig. Ausztriában és Németországban egyszerű, kevés menetszámmal végzett költségkímélő megoldásokat alkalmaznak a gazdák. A házilagos megoldással, magtartállyal felszerelt grubber vagy pl. a gyári Regent Tukan FSG, helyenként pedig a jól beállított korszerű, függesztett repítőtárcsás műtrágyaszóró is látható „vetési” munka közben. A csúcstechnikát jelentő direktvető gépek pedig már a minőségi munkát szavatolják. A vetés költségei így leszoríthatók 8-10.000 Ft/ha-ra, amelynek kb. 1/3-át teszi ki a vetőmag költsége.

Nem feltétlenül szerencsés összevetni a zöldtrágyázás és az istállótrágyázás hatását és költségeit, mert ezt mindkét álláspontot hirdetők érzelmi alapon teszik. Sokkal célszerűbb inkább a trendek összevetése, hiszen a zöldtrágyázás felszálló ágban, míg az istállótrágyázás kényszerű leszálló ágban van jelenleg. Utóbbi az állatállomány drasztikus csökkenése, a trágyakezelés hiányosságai, a kiszórás technikai hátterének megoldatlansága vagy éppen munkaszervezési gondok miatt. A zöldtrágyázás ezzel szemben – ha jól felkészülten végzik – nagyon költségtakarékos, tiszta folyamat, és hatékonysága alig marad el vagy éppen egyenértékű a négyévenkénti istállótrágyázáséval.

A zöldtrágyázás persze még nagyobb lendületet vehetett volna országszerte, ha nem az egyszerűsített területalapú támogatási rendszer lép életbe. Ellenkező esetben ugyanis a szántó 10%-án támogatott ugaroltatás folyna, és sok gyenge adottságú területen minden bizonnyal zöldtrágyanövény díszlene. A direkt támogatás ugyan elmaradt, de a „Helyes gazdálkodási gyakorlat” szabályzórendszere közvetve mégis rákényszeríti előbb vagy utóbb a termelőket egy költségtakarékos zöldtrágyázási gyakorlat alkalmazására.

A zöldtrágyavetőmagot kínáló Lajtamag Kft. által használt „természetesen, gazdaságosan” szlogen tehát sokkal nagyobb tartalommal bír, mint azt a termelők első hallásra, a reklámértéke alapján hinnék. Mindkét állítás maximálisan teljesülhet ugyanis, ha meggyőződéssel és igényes szakmai hozzáállással zöldtrágyáznak, s mindezt valóban a talajtermékenység fenntartása érdekében teszik… NZ.

Forrás:   http://mezohir.hu/mezohir/2005/07/talajtermekenyseget-javito-zoldtragyazas/