A kányabangita (Viburnum opulus) egyre több kertben és köztéri parkban megtalálható, hiszen feltűnő hatalmas fehér labdaszerű virágai már messziről felhívják magukra a figyelmet. Mivel ez a növény őshonos hazánkban, gondozása igen egyszerű, és hatalmas fehér virágaival vonzza a hasznos rovarokat kertünkbe!

Különlegessége még abban is rejlik, hogy szinte egész évben díszít, hiszen a májusi virágzás után, megjelenek az élénkpiros bogyók, amelyeket a madarak is szívesen fogyasztanak, majd ősszel a lombozat vöröses pirosra vált, amely szintén egy feltűnő színfolt lesz kertünkben. Kisebb kertekbe nem ajánljuk, hiszen magassága elérheti akár a négy métert is, és szélessége sem marad el ettől, így csak nagyobb kertekben érdemes telepíteni.

A hófehér virágok kora májustól nyílnak tömegesen, majd szeptember közepétől a virágokat felváltja a termés, amely sok apró piros bogyóból áll. Három fajta közül választhatunk a kertészetben a Roseum, amely labdarózsa néven ismert a kertészek körében. Ennek a fajtának van a legsűrűbb tömött fehér virágzata, gyakran Sterile néven is árusítják.  A Roseumnak nincsenek bogyótermései, viszont a fehér virágok idővel halvány rózsaszín színben tündökölnek.

A Compactum, ritkább fajta, magassága mindössze egy méter így kisebb kertekben is előszeretettel ültetik, viszont rendkívül bő virágtermése van.

A nanum pedig a család legkisebb tagja mindössze 50 cm magasra nő, de alig hoz virágot és termést, ám télen a levélzete narancssárga színre vált.

A kányabangitát ültethetjük napos illetve kissé félárnyékos részre is, de mindenképp kissé nyirkos talaj válasszunk számára. Mivel terebélyes cserjéről van szó, szoliter növényként érdemes ültetni, de arra is alkalmas, hogy a kíváncsi szomszédok tekintetét kizárjuk kertünkből. Társíthatjuk más cserjékkel, mint pl. a rododendron, vagy tuják és fenyők mellett is szépen mutat.

Ha kiválasztottuk a kertészetben az adott fajtát, keressük meg az ideális helyet a kertben a növény számára, de ne felejtsük el a növény méreteit, amelyet elérhet pár év múlva.

Az ültetésre a tavasz illetve az ősz is ideális lehet. Ássunk egy akkora gödröt a növény számára, amelybe a gyökérlabda kényelmesen elfér, majd helyezzük el a növényt a gödörbe, úgy hogy a gyökérladba a talajszinttel legyen egy vonalba. Ezután töltsük fel a gödröt földdel, kissé tapossuk le a talajt a növény körül, végül öntözzük be jó alaposan az új jövevényt.

Figyelem! A növény termése emberekre veszélyes, mérgező, de a madarakra illetve a kisemlősökre nem veszélyes. Száraz meleg nyáron öntözzük rendszeresen a növényt, és minden tavasszal metsszük meg az ágakat. A metszéssel itt a gazdagabb virágzást érhetjük el, így a vékony és öregebb hajtásokat érdemes levágni, hogy a növény többi hajtása több fényhez jusson.

Gyönyörű hófehér virágaival, vagy épp élénkpiros bogyóival a kányabangita kertünk kiemelkedő különleges növénye lehet!

kertvarázsmagazin