[origo]|2012. 05. 25., 14:20|

Méh- vagy darázscsípés esetén, ha az egész szervezetet érintő tünetek jelentkeznek, orvoshoz kell fordulni, helyi panaszok esetén viszont kalcium helyett jeges borogatással kell kezelni a szúrás helyét- tanácsolja a szakember. A mostani nyirkos idő a gomba-, a napos idő pedig a fűpollenek koncentrációját növeli.

Az elmúlt napok esős időjárása mérsékelte a fűpollenek mennyiségét a levegőben, a nyirkos idő azonban növeli a szabadtéri gombapollenek koncentrációját. Különösen a penészgomba erősen allergén hatású - mondta el az [origo]-nak dr. Nékám Kristóf, a Magyar Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság alelnöke. A fűpollenek itthon a gyomok után a második leggyakoribb allergéntípust képviselik. "A gombák jelentőségét pedig, úgy tűnik, eddig alábecsültük.Az utóbbi időben azonban egyre több nemzetközi közlemény hívja fel a figyelmet erre az allergéntípusra" - mondja az allergológus.

Most még sokat lehetne tenni azért, hogy a parlagfűszezon kevésbé viselje meg az allergiásokat, a gyomnövény irtásával, a 20-30-40 centis hajtások kiszedésével. A szezon többnyire augusztus elején kezdődik, nagyon száraz évben előfordulhat, hogy már július közepe körül. Aki tudja magáról, hogy allergiás a parlagfűre, annak érdemes a gyógyszerét néhány nappal a szezon előtt elkezdeni szedni, ez igazoltan enyhíti némiképp a tüneteket.

Kis szúrásoknál segít a jégkocka

"A méhektől-darazsaktól általánosságban felesleges rettegni, de tény, hogy agresszív támadásra, például ha egy kisgyerek kergeti őket, agresszíven reagálhatnak." - mondja az allergológus.

A szakember szerint méh- vagy darázscsípés esetén aggódni akkor kell csak, ha a tünetek a szúrás után egy nappal is fennállnak még. "Orvoshoz kell fordulni, ha a szúrás helyén a duzzanat az egész végtagra kiterjed, vagy ha valakinél az ún. anafilaxás sokk tünetegyüttese jelentkezik, azaz az illető fulladni, hányni kezd, sípolva veszi a levegőt, esetleg hasmenése van.

Elképzelhető, hogy az egész szervezetre kiható tünetek első alkalommal még enyhék, de a következő alkalommal már sokkal erőteljesebben jelentkeznek, ezért az érzékenyeknek érdemes adrenalintartalmú injekciót maguknál tartani, amit szükség esetén maguknak beadhatnak" - ajánlja Nékám. Ugyancsak megoldás lehet az immunterápia többéves injekciókúra formájában, amelynek hatására a szervezet megtanulja, hogy a rovar által befecskendezett anyagra nem kell érzékenyen reagálnia.

"A kalciumtablettát azonban nem javaslom. Az egész szervezetre kiterjedő tüneteknél azonnal orvoshoz kell fordulni, a kalcium viszont, mivel egy kis időre javítja a közérzetet, késlelteti ezt a folyamatot, azaz sok esetben csökkenti az igazán hatékony terápiák lehetőségét" - mondja Nékám.

Az allergológus enyhe tünetek esetén is inkább a jeges borogatást javasolja a kalcium helyett. "Ha a szúrás helyén elindul egy helyi reakció, a hideg borogatás, egy jégkockának a szúrás helyére helyezése lassíthatja a rovar által bejutatott anyag terjedését, felszívódását. A folyamat lassításával a reakciót előidéző fehérjék bomlásnak indulhatnak, vagy az allergiás reakciót kiváltó anyag inaktívvá válhat, ezzel a tünetek is jelentősen enyhülhetnek" - mondja az allergológus.

Ne vérvizsgálattal teszteltessük az allergiát!

Bár az allergiás betegek száma évről-évre növekszik, a nyilvántartások szerint még mindig csak a betegek töredéke fordul orvoshoz, illetve jut el a diagnózisig. A többségnek vagy enyhék a tünetei, és nem zavarják annyira, hogy felkeressen egy szakembert, vagy receptnélküli hisztaminokkal próbálja mérsékelni tüneteit szükség esetén.

"A becslések szerint a posztindusztriális társadalmakban, mint Magyarország is, az allergiások aránya eléri a népesség 30 százalékát. Az ellátóhálózattal azonban csak néhány százalékuk kerül kapcsolatba. Ráadásul azért sincsenek pontos adataink, mert attól függően, hogy valakinél milyen allergiás tünetek jelentkeztek, más és más orvoshoz fordul. Az asztmás elmegy tüdőgyógyászhoz, az ekcémás bőrgyógyászhoz, emésztőrendszeri tünetekkel meg gasztroenterológushoz fordulnak. A tünetek sokszínűségéből azonban látszik, hogy az allergia nem egy-egy szervet érintő kórkép, hanem az egész szervezetre kihat. A tünetek sokszínűségére az ellátás sokszínűsége lenne a válasz, azonban itt még nem tartunk" - mondja dr. Nékám Kristóf. Olyannyira nem tartunk itt, hogy jelenleg az allergiavizsgálatokra 2-3 hónap az előjegyzési idő, hacsak nem sürgős esetről van szó.

Ennek ellenére a professzor nem ajánlja, hogy valaki a magánszektorban egyre terjedő vérvizsgálatos allergiatesztek alapján állíttasson fel diagnózist. "A vérvizsgálatok egy adott allergénre jellemző antitestek mennyiségét mutatják ki a vérben. Vegyünk például egy szezámmag-allergiát, ami a látványpékségek által használt sok szezámmag miatt egyre gyakoribb.

Vérvizsgálattal kimutatják, hogy az illető vérében található a szezámra jellemző antitest. De ez még nem jelenti azt, hogy az illető allergiás beteg. A vérvizsgálati eredmények azért félrevezetőek, mert csak az antitestek mennyiségéből nem jelenthető ki, hogy valaki allergiás. Elképzelhető, hogy az illető tünetmentes, márpedig tünet nélkül nem beszélhetünk allergiáról. Az ellenanyagok magas szintje csak valószínűsítheti az allergiát, de ha az illetőn nincs húsz kiló súlytöbblet, nem dohányzik, vagy nem lakik szennyezett levegőjű helyen, elképzelhető, hogy a betegség soha nem is alakul ki nála" - mondja Nékám