környezetünk  

2011.09.28 | 16:57 Mikor és hogyan telepítsük növényeinket?

Ősszel szinte az összes növényfajt sikerrel telepíthetjük. Kivételek természetesen vannak. A fagyérzékenyeket inkább tavaszra hagyjuk, mivel egy késő őszi ültetés, vagy ne adja ég, egy korán beköszöntő tél miatt kevés idejük marad arra, hogy megfelelőképp begyökeresedjenek, felkészüljenek a telelésre. Ilyen érzékeny növény a pampafű.

Ültetés szempontjából megpróbáltam nagyobb csoportokba szedni a növényeket. Így vannak:

Évelő virágok – november közepéig sikeresen telepíthetők. Enyhébb éjszakai fagyok nem okoznak gondot, de ha már nem enged ki a fagy a talajból, akkor már ne kísérletezzünk velük.

Hagymás, gumós, hagymagumós virágok – egy felemás csoport. Egyik része kimondottan ősszel ültetendő, míg a másik felét csak tavasszal lehet ültetni. Az őszieket augusztus végétől szeptember végéig ildomos a földbe helyezni. Zárt téri hajtatás céljából ültetésük egész januárig is elhúzódhat.

Kétnyári virágok – közé igazi szépségek tartoznak, ezért sokan kedvelik őket. Kevés olyan szabadtéri virág van amelyik ősszel bontja szirmait, majd télen pihen és tavasszal még intenzívebb virágzásba kezd. Az árvácska, százszorszép és társai ide tartoznak. Ültethetjük őket ősszel, és tavasszal is. Kiemelném a díszkáposztát. A piacon megjelenik ősszel, szépsége miatt sokan be is vásárolnak belőle. De tudni kell róla, hogy keményebb fagyokat nem vészel át a szabadban. Takarás mellett pedig könnyen berothad. A kezdeti fagyok megérkezésére a kétnyári növényeknek be kell gyökeresedni a talajba, ezért szeptember végére ültessük el őket.

Zöldségek – A zöldségeskert talaja télen üresen árválkodik, pedig nem kellene ennek így lennie, sőt kimondottan rossz az, amikor a gyomoknak teret engedünk, valamint a zord időjárásnak engedjük, hogy rombolja az értékes termőréteget. Érdemes elvetni azokat a zöldségeket, amik áttelelnek, a fennmaradó üres helyekre pedig talajtakaró zöldtrágyának alkalmas növényeket kell vetni. Ahhoz, hogy sikeresen átteleljenek a zöldségnövényeink, vetésüket szeptember végére fejezzük be.

Díszcserjék – november végéig ültethetők. Kisebb talajátfagyás sem okoz problémát, csupán csak az ültetési munkákat nehezíti meg, hogy át kell törnünk a fagyott földréteget.

Gyümölcsfák, szőlő – Nagy hagyománya van az őszi gyümölcsültetésnek. A konténeres, nagy méretű példányok enyhébb éjszakai fagyok fennállásakor is eredményesen ültethetők. November végére igyekezzünk befejezni a telepítésüket.

Örökzöldek, nagyobb cserjék – akár december közepéig is eredményesen a földbe helyezhetők. Nem gond az átfagyott talaj sem, hisz gyökérzetük jóval a fagyott talaj szintje alá kerül, sőt nem is fagy át a talaj a teljes gyökérmélységig, még a leghidegebb télen sem.

Díszfák – aki mindent az utolsó pillanatra hagy, az még december második felében is ültetheti a nagyobb fákat. Ekkor már komoly munka a fagyott talaj feltörése, de aki későn ébred az többnyire így jár.

Idős növények átültetése – legjobb, ha fagyott földlabdával végezzük, ehhez pedig igazi hidegre van szükség, tehát egész tél alkalmas rá. Magunk védelme érdekében válasszunk enyhébb napokat a munkára.

Szabadgyökerű növények – ültetésre a legérzékenyebb csoport. Fagyban nem végezhető, ezért telepítésüket be kell fejezni a tartós fagy megjelenésekor. Mivel eredményesen a teljes lombhullás után ültethetők, ezért nagyon szűk időintervallum áll a rendelkezésünkre az ültetésükre. Körülbelül október második felétől, november elejéig.

Milyen típusú növényekkel is találkozunk, amikor betérünk egy szakkereskedésbe? Bizonyára mindannyian ismeritek már ezeket a csoportokat, de ismeretfrissítésként átveszem őket.

Csomagolási mód alapján megkülönböztetünk földlabdás, konténeres, szabadgyökerű, és gyökércsomagolt növényeket.

Földlabdás növénnyel ősszel és tavasszal az ültetési szezonban találkozunk. Nagyon népszerű csomagolási mód, ekkor a faiskolában a növény úgynevezett saját földjéből a gyökerekhez csomagolnak egy adagot. Ez az adag attól függ, hogy mekkora a növény. Túlkoros, idős növényeknél ez több köbméter is lehet, így egy fa több tonnát is nyomhat. Ez a csomagolási mód azért jó, mert a gyökerek egy része nem sérül, védve van a gyors kiszáradástól, és ősszel az esetleges korai enyhe fagyoktól is. A földlabdát egyszerűen kézzel, vagy faiskolákban géppel készítik. A géppel kiemelt fa gyökerét jutazsákkal veszik körbe, a nagyobbakét pedig még dróthálóval (csibeháló) is megerősítik. Ezt a csomagolást kisebb növényeknél javaslom eltávolítani (ebben a kertészek ma sem képviselnek egységes álláspontot, én a gyakorlati tapasztalataimra hallgatok), de csak óvatosan, hogy a földlabda szét ne essen. Nagyobb növények esetén az ültető gödörbe helyezést követően a drótot és a jutazsákot is meglazítom és a föllabda mellé tűröm, úgy, hogy a föllabda felső része megszabaduljon tőle. A jutazsák és a drótháló is egy év alatt elkorhad. Kisebb növényeknél sűrűbb szövésű, nagyobb növényeknél ritka szövésű jutazsákot használnak. A sűrű szövésűn nehezen hatol át a gyökér, pláne akkor, ha keveset tudjuk öntözni és száraz marad a zsák, ezért is javaslom az eltávolítását, a ritka szövésűn könnyen áthatol a gyökér. De mi számit kicsi és nagy növénynek? Kicsi díszfa a 12/14-es méretig, e felett már nagyról beszélek. Később részletesen fogok írni a méretezésről.

Konténeres növényekkel nap, mint nap találkozhatunk a kertészeti árudákba betérve. A konténer bizonyos korlátokat szab a növények számára, ezért díszfáknál 12/14-es méreten felül már ritkán használják. A konténer főként az évelő virágok, díszcserjék, kisebb örökzöldek, és extra minőségű díszfák, örökzöldek csomagolási módja. Nagyobb fák, díszcserjék és örökzöldek földlabdás csomagolásban kerülnek forgalomba. A konténeres növény nagy előnye, hogy az év során bármikor ültethető. A növény gyökere egyáltalán nem sérül, ezért ültetéskor nem éri sokk a növényt. Nincs gyökérveszteség, a sok hajszálgyökér kiültetéskor azonnal növekedésnek indul. Könnyű szállítani őket, véd a kiszáradástól és közepes erősségű fagyoktól is. VIGYÁZAT, konténerben a növény nehezebben telel át, még az is, amelyik teljesen fagyálló, mert a tartós nagyobb mínuszokban a konténer földje teljesen átfagy, ezzel a növény töve is csonttá fagy, szétnyomja a rizómákat, gyökeresedési csomókat stb., valamint a víz is felvehetetlenné válik azon növények számára (főként örökzöldek), amelyek télen is vesznek fel vizet a talajból, ezért ezek a növények egyszerűen kiszáradnak.

Szabadgyökerű növények ősszel kerülnek a faiskolákba. Tavasszal már csak díszcserjéket, gyümölcsfákat és szőlőt árulnak szabadgyökérrel. Nagyobb méretű növények és díszfák tavaszi szabadgyökeres telepítése nagyon kockázatos. Igazi szezonjuk ősszel van, ekkor biztosabb az eredésük. Nem minden növény alkalmas szabadgyökerű telepítésre. Vannak olyanok, amelyek gyökerei közösségben élnek baktériumokkal, amennyiben ezek jelentős részét elveszti, akkor a növény biztosan nem ered meg. Mások csak egyszerűen nem viselik el a jelentős gyökérveszteséget. Nyír, bükk, gesztenye, szil nem valók szabadgyökerű telepítésre. A szabadgyökér előnye, hogy olcsó, lényegesen olcsóbb, mint a konténeres, vagy a földlabdás. Más fontos előnye nincs. Főként ipari növénytelepítéseknél és erdősítéseknél használnak szabadgyökerű anyagot. Magánkertben nem javaslom.

Gyökércsomagolt növények a csomagküldő áruházak, és az internetes kereskedés előretörésével jelentek meg. Ezek tulajdonképpen szabadgyökerű növényeket, melyek gyökerét vékony fóliába tekerik, úgy, hogy forgácsot, fűrészport tesznek a növény gyökeréhez, hogy ne száradjon ki a szállítás során.

Méret alapján megkülönböztetünk SUHÁNG, KORONÁS, CSEMETE, és IDŐS, vagy TÚLKOROS növényeket.

Úgy gondolom sok magyarázatot nem igényelnek. A SUHÁNG csak egy egyenes vessző, a KORONÁS már rendelkezik vázágakkal, mérete egész extrém nagyságig terjedhet, de ezt már TÚLKOROS növénynek hívják. Ezt a fogalmat és növényméretet kevesebben ismerik, elterjedése napjainkban is tart. Ezek nagyon nagy méretűek, elérhetik a 8 métert is, törzsátmérőjük meghaladhatja az 50 cm-t, súlyuk több tonna is lehet. A CSEMETE méret szintén nem közismert. Főként erdészek használják erdőtelepítésekre. Szabadgyökerűek, méretük néhány 10 centiméter. Nagy előnyük, hogy olcsók.

A növények jelölése

Nem mindegy, hogy milyen növényt, mekkora méretűt, milyen csomagolási móddal, milyen minőségben, és hol vásárolunk. Az első négy kérdésre a kertészek egy egyszerű jelölési móddal adják meg a választ. Ez a jelölés azonban a kerttulajdonosok számára sokszor kínai. Az alábbiakban ezen próbálok segíteni.

SF = sorfa, azaz olyan díszfa, amit a faiskolákban egységes méretűre nevelnek, annak érdekében, hogy az utcákba kiültetve egységes képet mutasson. Egyforma hosszú, és vastagságú törzs, a korona magassága egységes stb.

PF = parkfa, azaz olyan díszfa, amit olyan helyekre kell kiültetni, ahol nagy légtér áll rendelkezésükre a növekedéshez, tehát egy szép park.

SZOL = szoliter, azaz olyan növény, ami jellegéből adódóan akkor mutat igazán szépen, ha egyedül ültetik ki őket, tehát az általuk nyújtott látványt nem befolyásolja más a közelében álló növény.

SU = suháng
SZGY = szabadgyökerű
FL = földlabdás
KONT = konténeres

12/14 = fák méreteire utaló szám, ami azt jelenti, hogy a fa törzsének a kerülete, a föld felszínétől mért egy méteres magasságban hány centiméter, ez esetünkben 12-14 centiméter.

250/300 = díszfák, gyümölcsfák, örökzöldek méreteire utaló szám, ami azt adja meg, hogy a növény a gyökérnyaktól mérve milyen magas centiméterben megadva.

30/40 = kisebb örökzöldek, és díszcserjékre utaló szám, ami azt adja meg, hogy a gyökérnyaktól, vagy a konténer tetejétől számítva milyen magas a növény, centiméterben megadva.

5 L = konténeres növények mérőszáma, ami a konténer űrtartalmát adja meg literben.

CSP = cserepes növény, cserép alatt nem az agyagcserepet, hanem a kemény falú műanyag cserepet értjük

8/10 = hasonló számot írtam már a díszfáknál, de fontos, hogy a hagymás virágok vonatkozásában is megemlítsem. Náluk ez a szám a hagyma legvastagabb körméretét adja meg centiméterben. Nagyon fontos szám, mert a túl kicsi hagyma nem virágzóképes.
I, II, III stb. OSZT = ez a minőségi osztályba sorolást adja meg, értelemszerűen az I osztályú a legjobb.

Ezek a legelterjedtebbek. Remélem nem hagytam ki fontos jelölést. Ha mégis, akkor kérdezzetek rá nyugodtan.

A fenti jelöléseket csoportosan használják a növényeknél. Nézzünk példákat:
SF FL 12/14 = földlabdásan csomagolt sorfa, melynek a gyökérnyaktól egy méteres magasságban mért törzskerülete 12-14 centiméter között van.

FL 250/300 = földlabdás növény (zömmel örökzöldeknél találkozunk ilyen jelöléssel), melynek a gyökérnyaktól mért magassága 250-300 centiméter között van.

KONT 5L 40/60 = 5 literes konténerben nevelkedett növény, melynek a magassága a gyökérnyaktól mérve 40-60 centiméter közé esik.

Herold Ferenc kertészmérnök
csaladinet.hu