Közeleg az évkezdet egyik legjelentősebb agráreseménye, a március 7-i kecskeméti Agrárium 2019 konferencia. Tudni akarja, hogyan juthat hozzá az idei agrártámogatásokhoz és mennyi támogatást igényelhet? Hogyan változik a minden gazdálkodót érintő hazai földügyi szabályozás? A legfontosabb támogatási, jogszabályi és piaci változásokról kaphat fontos szakmai és gyakorlati információkat a szakpolitika, a közigazgatás és az üzleti élet csúcsvezetőitől, illetve első számú döntéshozóitól a március 7-i kecskeméti Agrárium 2019 konferencián.

A főigazgató szerint az átszervezéseket a kamara két évvel ezelőtti küldetésnyilatkozata, illetve tavaly nyilvánosságra hozott többéves fejlesztési programcsomagja indokolta, amelyek rögzítik, hogy helyi szinten is hozzá kell járulni a termelők jövedelmező gazdálkodásához. A falugazdászok mostanáig is lényeges feladatokat láttak el, de – tette hozzá Darabos Tamás – tevékenységüket bővíteni kell, hogy a gazdákat megfelelően fel lehessen készíteni a huszonegyedik század kihívásaira.

A NAK azért is döntött a falugazdász-körzetek átalakítása mellett, mert a meglévő rendszerben jelentősek voltak a területi- és létszámkülönbségek. Egyes körzetek nagysága kisebb megyényi volt, miközben akadtak egészen kis területűek is, amelyekben csak néhány falugazdász dolgozott. Az új szervezeti felállásban a köztestület arra törekedett, hogy a területi és tagi elosztás arányosabbá váljon, illetve egy-egy körzeten belül a hálózat tagjai között jobb munkakapcsolat jöhessen létre.

Az újonnan kialakított, arányosabb területű 67 falugazdász-központhoz most egyenként 8-10 falugazdász tartozik – mondta Darabos Tamás. A központok kiválasztott vezetői szakmai továbbképzést kaptak, hogy megfelelően irányíthassák a körzetben dolgozó falugazdászokat. A főigazgató szerint e vezetői réteg alkotja majd a hálózat gerincét a következő években. 

A kamara a falugazdász körzetek új rendszerét kiegészítő, átszervezett ügyfélfogadási renddel is azt kívánja elérni, hogy a falugazdász-hálózat rugalmasabban működjön – tette hozzá Darabos Tamás. A falugazdászok mostantól csaknem 200 állandó irodában és mintegy 800 kitelepült – jellemzően önkormányzatoknál kialakított - helyszínen dolgoznak, ami összesen körülbelül 1000 rendszeres ügyfélfogadási pontot jelent. A heti kitelepülések száma településenként változik, de egy-egy kihelyezett ügyfélfogadás minimális időtartamának mindenhol el kell érnie a három órát.

 

Az átalakított struktúrában a rendszeres ügyfélfogadási pontok száma a korábbi 1800-ról csökkent 1000-re. A NAK szerint a változtatásokat az indokolta, hogy a legkisebb települések nagy részén az eddigi heti rendszerességű kitelepülésekre nem volt igény. A falugazdászok számos helyen úgy tartottak ügyfélfogadást, hogy azokon egyetlen gazdálkodó sem vett részt. Ezért a köztestület a hálózat működését úgy módosította, hogy a falugazdászok februártól a legkisebb települések többségét nem heti rendszerességgel, hanem igény szerint keresik fel. 

A főigazgató szerint mindez nem jelenti azt, hogy a kamara a falugazdászi szolgáltatásokat e helyeken megszűntetné, hanem azokat az ott élő gazdálkodók elvárásaihoz igazítja. Így a falugazdászok ezután is minden településen helyben intézik el az ügyeket, ha a termelőknek - jellemzően az idősebb gazdálkodóknak – erre szükségük van.

A kamarai tapasztalatok ugyanakkor azt mutatják, hogy a kistelepülésen élő gazdálkodók jelentős része nem a helyi ügyfélfogadási ideje alatt, hanem más időpontban intézni ügyeit. Ezért inkább elutazik a közelben lévő nagyobb településekre, és - az ügyintézés idejét maga választva meg - az állandó falugazdászi irodákat keresi fel. Ez utóbbiakat a kamara olyan országos hálózatba szervezte, amelyben egy-egy központot 15-20 kilométeren belül bármely településről elérhető.

A NAK országos elnökségének korábbi határozata a falugazdász-hálózat létszámát 650 főben határozta meg, és e létszámkeretre a továbbiakban is szükség lesz, így nincs szó a hálózat szűkítéséről – állapította meg Darabos Tamás. A falugazdászok eddigi feladatai – így például az egységes támogatási kérelmek vagy az őstermelői igazolványok ügyintézési teendői – ezután sem változnak, de feladatkörük már a közeljövőben szélesedhet. Többek között bővülhet tájékoztatási tevékenységük annak érdekében, hogy a gazdálkodók megismerhessék és kihasználhassák a most zajló mezőgazdasági technikai-technológiai forradalom előnyeit. A hálózat átszervezésével felszabaduló idő alkalmas lehet arra, hogy a falugazdászok e téren is rendszeres információkkal lássák el a gazdákat – húzta alá Darabos Tamás.

Forrás: https://www.agrarszektor.hu/agrarpenzek/megujitja-falugazdasz-halozatat-az-agrarkamara.12747.html