Teljesen egyetértek azzal a véleményeddel, hogy a társadalom számára egyre nagyobb gondot okoz a szemét, a hulladék tárolása és kezelése - amiről érdemes volna egyszer részletesebben is elmélkednünk.

A kertészkedők sokat tehetnének a hulladék mennyiségének csökkentése és hasznosítása érdekében azzal, hogy a bomlékony háztartási hulladékból komposztot készítenek. (A műanyag, a fém, az üveg, a cserép erre nem használható!)

A komposztkészítéshez nem szükséges költséges felszerelés, csupán a kert egyik sarkában kell kijelölni egy néhány négyzetméteres helyet a komposztkazal számára, és ott csinosan összerakva gyűjteni a szerves hulladékot. Ebből - főként ilyenkor, tavasz idején - igen sok halmozódik fel. Aki esztétikusan szeretne kertjében komposztálni, az egy kis befektetéssel beszerezhet időtálló komposztáló ládát is.

A tetszőleges hosszúságú, másfél méter széles és ugyanilyen magas komposztkazlat a nyár folyamán meg kell lázítani, az anyagát át kell forgatni, hogy minél több oxigénhez jutva a korhadási folyamatot meggyorsítsuk. Egy-két átforgatás után őszre a szerves hulladékok legnagyobb része elbomlik, és barna, szagtalan, könnyen kiszórható komposzttrágya keletkezik, amely kiválóan alkalmas a kert talajának gazdagítására. Aki komposztot készít, az jelentékeny összeget takaríthat meg azzal, hogy nem szükséges szervestrágyát vásárolnia és a műtrágyára fordított költsége kevesebb.

Ebben a hónapban befejezzük a palántázást. Gondolom, hogy már áprilisban végeztél a paradicsom palántázásával, ezért inkább a fiatal növények ápolásához adnék egy-két ajánlást. A magasabbra növő, ún. folytontermő fajták szárát ne engedd a földön heverni, hanem karózd fel őket idejében, mert így több és szebb gyümölcsöt teremnek. A levelek tövéből fejlődő hónaljhajtásokat folyamatosan ki kell törni.

Ajánlatos továbbá a talajközeli leveleket leszedni, mert a gombabetegségekkel ezek fertőződnek először. Ne feledkezz meg arról sem, hogy a paradicsom trágyaigényes növény, az első gyümölcsök kifejlődéséhez sok nitrogénre van -szüksége. Ezért fejtrágyaként adjál minden tőnek 30 gramm nitrogénműtrágyát vagy hetenként permetezd meg a töveket lombtrágyával.

Vizsgáld át a korábban palántázott ágyásokat és pótold a hiányzó növényeket, hogy a terület optimálisan legyen kihasználva.

Elérkezett a zöldpaprika palántázásának ideje. Ennek az igen értékes zöldségfélének a felét fóliasátrakban termesztik, a másik fele szabadföldi kertészetekből vagy a kiskertekből kerül a fogyasztók asztalára. A statisztika szerint évente 10 kg étkezési paprikát fogyasztunk.

A paprika egyike a legigényesebb terményeinknek. A tápanyagokban gazdag vályogtalajokat szereti a legjobban, de megtermelhető a homokos és a kissé kötöttebb talajú kertekben is, ahol a termőréteg legalább 20-25 cm vastagságú. A meleget kedveli, ezért csak május közepén-végén lehet a jól fejlett palántákat a veteményes ágyásokba kiültetni; növekedéséhez a legkedvezőbb a 22-25 °C hőmérséklet.

Az étkezési paprika igen sok vizet igényel, ezért öntözés nélkül még csapadékos években sem lehet szabadföldön paprikát termeszteni. Nyáron naponta és négyzetméterenként a paprikával beültetett területre 15-20 liter öntözővízre van szükség.

Hasonló igényes a folyamatos és kiegyenlített tápanyagellátás iránt is: gyakran és kis adagokkal kell műtrágyázni! Egyszerre legfeljebb 20 gramm nitrogén- és 40, gramm káliműtrágyát szórjál ki egy négyzetméterre, és ezt a kezelést a nyár folyamán két-három hetenként ismételd meg!

A paprika nagyon változatos növény, ezért mindenki az ízlésének megfelelő ízű (édes, csípős, nagyon érős) és színű (zöld, sárga, piros), sőt formájú fajta palántáit ültetheti ki.

Most már a földbe kerülhetnek a tojásgyümölcs- és a zellerpalánták is. Ezek ugyancsak meleg- és vízigényesek, vagyis csak rendszeres és bőséges öntözéssel hoznak kielégítő termést.

Amint már többször ajánlottam, csakis megbízható helyről vásárolj zöldség- és virágpalántát, ügyelve arra, hogy bojtos gyökérzete és dús, sötétzöld lombja legyen. A megnyúlt, halványzöld levelű palánták nem érdemesek a kiültetésre, nehezen erednék meg, sok elpusztul közülük és könnyebben válnak a kártevők áldozatául.

Májusban nem csak a növények fejlődnek hatalmas lendülettel, a kártevők és a betegségek is serénykednek, és sok gondot okoznak a növényeit féltő kertésznek: Ezek közé tartozik a májusi cserebogár. Lárvája a talajban élő pajor, amely számos növénynek a gyökerét rágja el.

Most a bogarak lepik el a fákat, a bokrokat és roppant falánkan fogyasztják a leveleket.

Velük egyidőben rajzanak a bundásbogarak is; amelyek különösen a virágok megrágásával okoznak kárt. A vegyi védekezés reménytelen velük szemben, mert eredménytelen, a megporzó méheket veszélyezteti és a terményt fogyasztó emberre is káros lehet. Jobb híján kora reggel rázzuk meg a megtámadott növényeket; az ilyenkor még dermedt rovarok lehullanak és a földről vagy inkább az előre létesített ponyváról összeszedve megsemmisíthetők. Jó eredményt lehet elérni ragadós anyaggal bevont sárga lapok kifüggesztésével, mert a sárga szín vonzza a bogarakat, amelyek ráragadnak a bekent felületre. (A szakboltokban lehet vásárolni ilyen megfoglapokat.)

Legutóbbi leveledben említetted, hogy külföldről kaptál két avokádókörtét. Azt kérded, hogy a szép, nagy maggal mit lehet kezdeni. Az avokádó trópusi növény, védett helyen, szobában nálunk is felnevelhető. Napos, meleg fekvésben, bőséges öntözéssel és tápanyagellátással gyorsan növekszik és csinos növénnyé cseperedik, de termést nem érlel.

Rögvest befejezem e heti levelemet, kedves Húgom. Remélem, már szeditek és élvezitek a kert első zsengéit, amelyekhez jó étvágyat és töretlen egészséget kívánok Mindannyiotoknak!

Kelt kertvárosban, május közepén.

2014. május 12. Módosítás: 2014. május 12. Bálintgazda.hu