Eperből, cseresznyéből, barackból a magyarok is készíthetnének több dzsemet, pürét, lekvárt. Ezek a legkedveltebb ízek Európában és alapanyagunk is volna hozzá. A szedd magad mozgalom vagy ivólének értékesítés mellett érdemes a lekvárfőzést is fontolóra venni, hiszen nagy hozzáadott értéket teremt - derül ki a NAK élelmiszeripari hírleveléből.

A gyümölcslekvár tradicionális élelmiszere mindennapi táplálkozásunknak. Az értékesítés tekintetében a dzsemek, zselék, pürék és marmeládok fogyasztása az elmúlt években európai szinten átlagosan 2 százalékos növekedést mutat. 2012-ben ezen termékek fogyasztása 3,1 milliárd euró volt, míg 2016-ra elérte a 3,36 milliárd eurót. Az európai fogyasztás 39 százalékát a francia fogyasztók adják, de további jelentős mennyiséget fogyasztanak a németek, az angolok, az olaszok és a spanyolok. A legnagyobb éves fogyasztásnövekedést Szlovéniában (69 százalék) és Görögországban (50 százalék) regisztrálták.

Népszerű lekvár: sárgabarack

Az európai piacon növekvő igény mutatkozik a mogyorókrém és a gesztenyepüré iránt, amelyet a fejlődő országok többsége − kivéve Törökország − jelenleg nem tud kielégíteni. Ezért a mogyoró- és gesztenyetermelésbe való befektetés hosszú távon új lehetőségeket teremthet. A dzsemek, zselék, pürék és marmeládok előállítása Európában 2012 ótafolyamatos növekedést mutat. A legnagyobb termelésnövekedést ebben az időszakban Dánia (11 százalék) és Írország (7 százalék) produkálta. A gyümölcspürék és kompótok legnagyobb előállítója Franciaország (2015-ben 399 ezer tonna), míg a dzsemek és marmeládok tekintetében Németország, Belgium és Hollandia említhető (2015-ben 261 ezer tonna). A dzsemek, zselék, pürék és marmeládok európai exportja 2016-ban értékben 6 százalékkal nőtt, és elérte az 1,52 milliárd eurót, mennyiségben pedig – 3 százalékos növekedéssel – 778 ezer tonna volt. Export tekintetében a piacnak nincs egyeduralkodója, 2016-ban Olaszország állt az élen, míg a második helyen Spanyolország volt.

Az importpiacnak sincs meghatározó szereplője. 2016-ban Németország, Franciaország és az Egyesült Királyság számított a termékek legnagyobb importőrének. Németország fő szállítója Belgium volt, míg Franciaországé Hollandia. A közép-kelet-európai országok várhatóan erőteljesen növelni fogják dzsem-, zselé-, püré- és marmeládimportjukat. Az elmúlt öt évben kétszámjegyű importnövekedést produkált Dánia (19 százalék), Spanyolország (14 százalék), Hollandia (13 százalék), Lengyelország (13 százalék), Litvánia (12 százalék), Portugália (10 százalék), Írország (10 százalék) és Szlovénia (10 százalék).

Az egészség képe kapcsolódik hozzá

A gyümölcskészítmények növekvő fogyasztását legjelentősebben az egészséges és vegetáriánus élelmiszerek trendje, valamint a rohanó életvitel, és ezáltal a kényelmi élelmiszerek iránti megnövekedett igény növeli. Így a 100 százalék gyümölcstartalmú és az alacsony cukortartalmú (hozzáadottcukor-mentes) termékek piaca jelentős bővülést mutat. Ezzel összhangban a legvonzóbb címkeinformációk közé tartozik a „cukormentes”, az „allergénmentes”, valamint az „adalékanyag-mentes”. A csomagolás szempontjából – a háztartások méretének csökkenése miatt – a kisebb kiszerelések kereslete növekedni fog. Mindemellett a helyi alapanyagok, valamint a hozzáadott értékek is jelentős piaci előnyt fognak biztosítani.

Forrás: https://www.agrarszektor.hu/elemiszer/keszitsen-lekvart-a-gyumolcsbol-egyre-jobban-veszik.11230.html