Általános őszi munkák

• A kemény telet tűrő növényeket készítse fel a télre, úgy hogy metssze vissza őket és ahol szükséges, védje őket.
• Az elvirágzott növényeket és a fölösleges lombot vágja vissza és már viheti is komposztálni őket.
• Az elhullott faleveleket szedje össze, hogy a növényeit, rózsáit és sövényeit ezekkel is védhesse. Egy kb. 10 cm vastag réteg elegendő ahhoz, hogy a gyökérlabdacsokat megvédhesse.
• A sziklakerti növények gyakran érzékenyebben reagálnak a nedvességre mint a hidegre. Esetenként fedje be az érzékenyebb fajtákat.
• Lassan felkészülhetünk a hóesésre és arra, hogy kertünkben élő madarakról gondoskodnunk kell. A cinkéket már a hóesés előtt az etetőhelyhez szoktathatjuk.
• A kerti bútort nem szabad túl sokáig kint hagyni a szabadban, mert a nedves őszi időjárás tönkreteheti. Mielőtt fedett helyre vinnénk alaposan mossuk le. Mielőtt a fészerben egymásra raknánk a bútorokat, közéjük tegyünk textildarabokat vagy kartonpapírt, hogy a mázolt részek ne karcolódjanak össze, és a festék ne kopjon le.
• Október végén a már nem használt tömlőt tegyük el lehetőleg fedett, fagymentes helyre. A tömlőt semmi esetre se hagyjuk kint, mert szétfagyhat, ha nincs teljesen kiürítve.
• Az automata öntözőrendszereket le kell vízteleníteni a kerti csapokkal együtt, hogy ne tudjanak szétfagyni.
• Őszi ásás: a nagyobb kerteket érdemes fogattal vagy traktorral felszántani. Szerencsére egyre szaporodnak az önjáró, motoros talajművelő gépek is. A házi- és háztáji kertek őszi talajmunkáinak azonban még mindig legáltalánosabb eszköze az ásó.
  Az ásás egyik célja az, hogy a talajt fellazítsa, és ezzel alkalmassá tegye az őszi, téli csapadék felvételére. A felásott talajban tárolt víz biztosítja a növények tavaszi és nyár eleji egyenletes, erőteljes növekedését.
  Az ásás másik célja a porhanyós, aprómorzsás talajszerkezet kialakítása. Az ásáskor kiemelt talajszeleteket a levegő átjárja, a rögöket a tél fagya felbontja, így a növények számára a legkedvezőbb talajösszetétel alakul ki.
  Az ásás harmadik célja, hogy a talaj felszínén és felső rétegében levő szerves anyagokat leforgassa és a talajra kiszórt trágyaanyagokat abba a mélységbe juttassa, ahol a növények gyökerei helyezkednek el.
  E célok elérése érdekében ősszel minél mélyebben, hantosan ássunk. A rögöket - ellentétben a tavaszi ásással - nem szabad elegyengetni.

Növények

• A lombhullató bokrokat, rózsákat és fákat most ültesse el.
• Azokat a telet tűrő növényeket, amelyek túl nagyra nőttek, esetleg ássa ki, metssze meg és a legfiatalabb (külső) hajtásokat ültesse el.
• Ültesse el az újonnan vett, a tél viszontagságait jól tűrő növényeket a virágágyásba. Mert a talaj most még elég meleg ahhoz, hogy a gyökerek megfelelő gyökérzetet tudjanak ereszteni.
• A hagymás növényeket a virágágyásba vagy például cserepekbe ültesse el. A nagyobb bokrok, fák és cserjék köré, amelyeket a következő szezonban szeretne átültetni, karózza ki. A most keletkező barázdába szórjon tőzeget.
• Rózsát még októberben is ültethetünk, ha a megfelelő óvintézkedéseket megtesszük. Október végén elültetett rózsák még fejlesztenek új gyökereket, mielőtt a talaj átfagyna. Ezért tavasszal már erősebben hajtanak, mint a később telepített példányok.
  A rózsafákat kb. 80-110cm-re ültessük egymástól. Bokorrózsáknak elegendő a 40-50cm-es tőtávolság. Ha sorokba ültetjük, a sortávolság100, illetve 60cm legyen. A bokorrózsákat olyan mélyre ültessük, hogy az oltás helyét földdel bőségesen be tudjuk takarni a téli fagyok ellen. A rózsafákat- más rózsákkal ellentétben- ferdén ültessük. Ha a rózsafákat ferdén ültetjük, ezzel megkönnyítjük a törzsek eldöntését, és így elérhetjük, hogy a hajlítás során a rózsafa törzse a talajszinthez képest kb. 60-os szögben álljon.
  A szakszerű ültetés és a bőséges öntözés biztosítja, hogy a rózsák meggyökeresednek. A gyökereket ültetés előtt vágjuk vissza. Ezután iszapoljuk. Ültetéskor ügyeljünk arra, hogy a gyökerek függőlegesen álljanak a földben. Az októberben ültetett rózsa hajtásait csak tavasszal vágjuk vissza a szükséges mértékben. Ha már most a szükséges teljes mértékben visszametsszük a rózsát, a tél folyamán a megmaradt vesszők esetleg elfagyhatnak.
  A rózsafákat az ültetés után hajlítsuk le a földre, és koronájukat földdel takarjuk be. Október végén a régebben telepített rózsáinkat is védjük takarással a fagytól.
• A kúszórózsát erősítse meg új karókkal. Ne szorítsa le az ágakat, a rács mögött a rózsát ne hajlítsa meg, hanem a szabadon álló ágakat rögzítse inkább a rács elülső oldalához.
• Amennyiben kertünk nagyon szeles területen fekszik, telepíthetünk szélvédő sövényt. A sövénynek nem az a célja, hogy a szelet teljesen felfogja, inkább csak az, hogy a szélnyomást csökkentse. Erre a célra nem jó ha túl sűrű sövényt telepítünk, mert azon a szél átbukik és végigsöpör a kerten. A ritkább sövény viszont mérsékli a szelet, így a kert klímája sokkal kellemesebbé válik. A szélvédő sövényeket mindig a fő szélirányra merőlegesen ültessük.
  A szélvédő sövény telepítésére a felfelé törő növekedésű cserjék alkalmasak. Kisebb kertekbe olyan cserjét válasszunk, amiből viszonylag keskeny sövényt lehet kialakítani. Ilyen például az oroszlánlevelű fűz, vagy a fagyal és azok a fajták melyek a formázást tűrik. A lombhullató sövények telepítésére október a legmegfelelőbb időpont. Azt a sávot, ahová a sövényeket ültetjük, legalább két ásónyom mélyen forgassuk meg. Mivel a sövényeink megfelelő feltételek mellett akár évtizedekig a helyükön maradnak, így ásáskor a földjükbe keverjünk bele nagy mennyiségű szerves anyagot, például komposztot vagy tőzeget. Ha savanyodásra hajlamos a talaj, akkor az előkészített talaj felszínére szórjunk ki meszet, és sekélyen kapáljuk be.
• Fagyérzékenysége miatt inkább tavasszal ültessük el a nyári orgonát, a zanótót, és az örökzöld orbáncfüvet. Ha mégis ősszel telepítjük őket akkor téli takarást kell biztosítanunk számukra. Tavaszi ültetésű kúszónövény a kerti iszalag (Clematis), és a kínai kékakác (Wisteria).
• Néhány növény kivételével a lombhullató cserjék ültetésére is a legalkalmasabb időszak az október. Ha a növényeket október elején elültetjük, akkor elegendő idő áll rendelkezésükre, hogy még a fagyok előtt elegendő hajszálgyökeret tudjanak nevelni ahhoz, hogy tavasszal növekedésnek tudjanak indulni. Ez olyan kúszónövényekre is igaz, mint a borostyán, a vadszőlő és a lonc.
  Minden díszcserjének akkora tenyészterületet biztosítsunk, hogy növekedési formájának megfelelően tudjon fejlődni. A díszcserjék telepítésekor a magasságukra is gondoljunk. Alapvető, hogy a magasabb cserjék alkossák a hátteret, és az alacsonyabbak legyenek elöl.
  
  A díszcserjék ültetésekor a talaj megfelelő előkészítése és a tápanyag biztosítása épp olyan fontos, mint a sövény telepítésekor. A frissen ültetett cserjék talajába ne keverjünk be istállótrágyát, azt inkább takarásra használjuk. A takaró réteg megvédi a növényeket a fagytól, és a tápanyag is bekerül a növények gyökereihez a téli csapadékkal.
• Minden, ősszel elültetett lombhullató díszcserjét kissé vágjuk vissza, hogy a lombozat és gyökérzet egyensúlyát fenntartsuk.
• A cserjék ültetése során ügyeljünk arra, hogy a gyökerek ne száradjanak ki az ültetésig, a gyökereket iszapoljuk, ültetés után a tövek körül a földet nyomkodjuk le, majd alaposan öntözzük meg a növényt.
  A lomblevelű örökzöldeket és a tűlevelűeket is bőségesen öntözzük meg, főként akkor, ha a talaj laza szerkezetű és száraz az időjárás.
• A krizantém tövét ősszel ne osszuk szét, csak tavasszal. A krizantém elég fagyérzékeny, és az ősszel szétosztott tövek még inkább azok. A tavaszi tőosztás sokkal biztonságosabb.

Gyep

• A gyepet legkésőbb október végéig nyírhajuk, különben megsínyli a telet. Ilyenkor gyomláljunk is. A levágott füvet gondosan gereblyézzük össze. Az így kezelt gyepfelület télen is mutatós.
• Ahhoz, hogy a komposztálás gyorsabban végbemenjen és, ezáltal még jobb eredményt érjen el, szórja el a leveleket egy vékony rétegben és menjen át rajta a fűnyíróval. A lenyírt füvet a szecskával együtt tegye a komposztba vagy a virágágyásban oszlassa el.
• Különösen ebben az időszakban érzékenyen reagál a gyep a hosszúlábú szúnyogok lárváira, mert ezek megeszik a gyökeret. Időben szórja szét a szúnyogirtó szert, azért, hogy a nagyobb károk elkerülhetőek legyenek.
• A gyep különböző gombás betegségben is szenvedhet, például a boszorkánygyűrűben. A gombásodás első jeleit úgy lehet felismerni, hogy karika formájú jelek jelennek meg a növekvő fűszálakon. Késő nyáron és ősszel jelennek meg karikák a spórás növényeken. A boszorkánygyűrű ellen moha-gátlóval lehet védekezni. A mohában található vasszulfát megöli a boszorkánygyűrűt.

Nyári hagymákat ássa ki

• Amint erősebb fagyokra számíthatunk október vége felé, a későn virágzó kardvirágfajtákat is szedjük ki a földből.
• Amint a fagyok következtében a dália lombja elhervad, a gumókat szedjük ki a földből. Kiásáskor ügyeljünk arra, hogy a gumók ne sérüljenek, mert sérült gumókat télire nem szabad eltenni. Ezért csak ásóvillát használjunk. A gumók között és a gumókon lévő födet óvatosan távolítsuk el. A föld feletti részeket kb. 10cm-esekre vágjuk le. Ezután a gumókat szellős, száraz és fagymentes helyiségbe vigyük. Csak a jól megszárított dáliagumót vihetjük a teleltetőbe.
• Mihelyt a nyári hagymák és a gumók megszáradtak, tekerje be őket egy régi újságpapírba és olyan helyen tárolja, ahol nem fagyhatnak meg.

Cserepes növények

• Alapjában véve minden edényben, ládában és cserépben tárolt növényt cserepes növénynek hívunk. Még a szobanövényeket is, amelyeket nyáron a szabadba teszünk. Néhány kinti cserepes növény némi védelemmel akár -12° C-ig is a szabadban maradhat.
• Az edényt bélelje ki egy réteg fóliával (vagy, bár kevésbé dekoratív, az egész edényt is becsomagolhatja). Aztán helyezzen a gyökér köré egy réteg organikus kerti hulladékot vagy szalmát.)
• Egy további lehetőség, hogy az edényeket és a növényeket nyersgyékénnyel is be lehet csavarni.
• Ezen kívül ezeknek a növényeknek ezt a csoportját jó mélyre be lehet ásni a földbe.
• A formára metszett buxusok és fagyalok nyugodtan áttelelhetnek a szabadban. Azonban ne feledkezzen meg arról, hogy néha meg kell őket locsolni. A levelek még mindig bocsátanak ki némi nedvességet, különösen derűsebb téli napsütéskor. Nagyon kemény fagy esetén a bokrokat átmenetileg szintén be lehet fóliába tekerni.
• Az igazi (szubtrópusi) cserepes növényeket, mint például az oleandereket, hibiszkuszokat és a citrusfákat tegye fagymentes helyre a házban vagy helyezze őket a növényházba, de ügyeljen arra, hogy ne érje őket fagy.
• A muskátlikat, fuksziákat kicsit metssze vissza és tegye őket száraz, hideg és világos helyre. Illetve öntözze meg őket, hogy a kiszáradást megakadályozza.

Zöldségnövények

• El lehet kezdeni a különböző gyümölcsfák ültetését is. Még egy kisvárosi kertben is jól érvényesülnek a kert mellett húzódó fal vagy kerítés mentén álló spalierfák mellett és viszonylag kevés helyet foglalnak.
• Az alacsonyra növő gyümölcsfák úgy nőnek „mint egy egyenes zsinór”. Mivel a fa fő ágának számos rövid oldalhajtása is lehet, ezért hosszú ágú fát ültessen (azonban ne haladják meg a 30cm-t). Ha különböző fajtájú gyümölcsfákat ültet mintegy 50 cm-es távolságban egymástól, akkor nagyon ízlésesen és különösen szépen lehet elválasztani a fákat egymástól.
• A déli kerítéshez mérsékelt klimazóna esetén őszibarackot, sárgabarackot és borszőlőt is ültethet.
• Az október kiválóan alkalmas arra, hogy kiwit ültessünk. Ültetés után erőteljesen metssze vissza a növényt. Tavasszal minden bizonnyal erős, fiatal hajtásokkal fogja a fáradtságot meghálálni. Ahhoz, hogy kiwit tudjon szüretelni, egy nőnemű és egy hímnemű fát kell egymás mellé telepíteni. Azok a kiwifák, amelyek nálunk kaphatóak, kétivarúak!
• Az alma-, körte- és néhány késői szilva szüretelése még a javában tart. Ne hagyja a lehullott gyümölcsöket sokáig a földön heverni, szedje össze, hogy a penészképződést és a penész által okozott betegségeket megakadályozza. A gyümölcsöket kicsit sötétebb, hűvös helyen tárolja.
• A szabadon maradt virágágyásokat ássa fel. Friss és félig felbomlott műtrágyát a hónap végén ki lehet szórni.
• Ássa ki a póréhagymát, a petrezselymet és az egyéb más fagyérzékeny növényeket, ültesse át őket egy edénybe, majd vigye a konyhába. Ezáltal egész télen át friss zöldségnövényei lesznek.

Kerti tó

• Erősítsen a tó felületére egy hálót, azért, hogy a lehulló falevelek fenn akadjanak. Amennyiben esetleg ez nem nyerné el a tetszését, akkor majdnem minden nap le kell horgászni a lehullott faleveleket egy hálóval.
• Itt a nagytakarítás ideje. Ahhoz, hogy a téli hónapok alatt bekövetkező talaj-túlsavasodást meggátoljuk és az algaképződést tavasszal megakadályozzuk, fontos, hogy ősszel a tóban nagytakarítást végezzünk. Elhalt növényi részeket és leveleket mindenképpen el kell távolítani.
• Amennyiben túl sok vízinövénye van, akkor ezek is jó alapanyagként szolgálhatnak a komposzt számára, ha kihalászás után néhány órán át a tó szélén hagyja őket megszáradni. Sok állat, amelyek a tó egyensúlyáért felelnek, éppen ezekben az ágakban találnak búvóhelyet. Ha ezeket a növényeket egy ideig a földön hagyja, akkor az állatkák vissza tudnak mászni a tóba.
• Különösen ügyeljen azokra a növényekre, amelyek a talaj alját képezik. Abban az esetben, ha a félig felbomlott organikus anyagokból túl sok ásványisó került a tó aljára, akkor el kell távolítani azt.
• Az ősz jó idő arra, hogy a növényeket átültessük és hogy a sűrű növényeket megritkítsuk. A régebbi vízinövényeket szétszedheti és aztán a legszebb részeit újra el lehet ültetni.
• Ajánlatos tápanyag-szubsztrátummal ellátni azokat a vízililiomokat, amelyek cserépben nőnek. Ezzel egy időben a tó aljára is vigyen fel egy réteg talaj-szubsztrátumot.
• A tél kezdete előtt nagyon fontos a megfelelő vízkeménység is, amelynek 10-12 közötti pH-értékűnek kell lennie. Kiváltképpen ez ősszel nagyon fontos,mert akkor összefüggő CO2 tartalma van a tónak, amelyet főleg a vízinövények növekvő hajtásai eredményeznek. Ha megfelelő a tő pH-értéke, akkor a kalcium megköti a fölösleges CO2.
• A túl sok CO2 oxigénhiányhoz vezethet. Azonban, ha a tóban még mindig nagy mennyiségben fordulna elő organikus anyag, akkor bakteriális lebontást kell alkalmazni. Egy levegőztető berendezés segítségével a buborékok nem csupán csak az oxigénről gondoskodnak, hanem akkor is jó szolgálatot tesznek, ha már beállt a fagy. Azokon a helyeken, ahol a légbuborékok feltörnek a vízből, alig fog jég képződni.
• Számos tavi növényt, mint például a kagylónövényt (Pistia stratiotes) vagy a Vizi jácintot be kell vinni. Ezeket leginkább egy akváriumban vagy egy nagyobb vízzel teli edényben lehet átteleltetni. Azonban a növényeket mindenképp megfelelő mennyiségű fény kell, hogy érje.

A házban

• Természetesen nem csak a kertben lehet hagymákat ültetni, hanem a házban a korai ültetések kellemes foglalatosságot ígérnek.
• Ha azt szeretné, hogy házában már decemberben virághagymák virágozzanak, akkor a tulipán- és jácinthagymákat úgy kell elültetni, hogy az “orruknak” ugyanolyan jó minőségük legyen, mint a cserépben vagy az edényben található földnek. A krókuszokat a föld felszíne alá ültesse néhány centiméterrel valamint a nárciszok az orrukkal néhány centiméterrel inkább álljanak ki a földből.
• Az egyszeri alkalommal használt hagymákat vízben is fel lehet nevelni.
• Sötét és hűvös helyre helyezze el az edényeket vagy a cserepeket (kb. 12° C). És kb. 8 hét múlva a legtöbb hagyma ki fog hajtani.