Szeretettel köszöntelek a Kertészkedjünk együtt közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Kertészkedjünk együtt vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Kertészkedjünk együtt közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Kertészkedjünk együtt vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Kertészkedjünk együtt közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Kertészkedjünk együtt vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Kertészkedjünk együtt közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Kertészkedjünk együtt vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Először Németországban ettem gyümölcstorta formájában, de akkor nem tudatosult bennem, hogy ez egy külön gyümölcs; azt hittem, a süti fantázianeve. Aztán néhány éve a piacon újra összefutottunk, és összeállt a kép.
Félig érett josta
Mivel a szüleivel elég jóban vagyok, nem volt nehéz megbarátkoznom a gyermekkel sem. A josta (Ribes nigrolaria) ugyanis a feketeribiszke és a köszméte (egres,
piszke) keresztezéséből mesterségesen létrejött gyümölcs.
Németországban nemesítették az 1920-as évek elejétől kezdve, ezért nevét
is a két gyümölcs német nevéből kapta: Johannisbeere+Stachelbeere=
josta. Magyar elnevezése is hasonló összetétel: riszméte.
Egyébként
létezik magyar nemesítésből származó hazai fajtaváltozata is: a rikő,
(ribiszke+köszméte), melyet 1964-ben Fertődön hozott létre Porpáczy
Aladár biológus.
A nemesítés rendkívül
jól sikerült, mert a josta szülei minden jó tulajdonságát örökölte, így
még azoknál is labdába rúghat, akik a két „szülőgyümölcsöt” külön-külön
nem szeretik.
Az akár 2 méteres magasságot is gyorsan elérő cserje
hosszú hajtásai inkább a ribiszkére emlékeztetnek. Elég igénytelen
növény, jól tűri a fagyokat is. A sötétkék, majdnem fekete, sima
felületű bogyók a ribiszkénél nagyobbak, az egresnél kisebbek, viszont a
cserje nem tüskés, ezért egységnyi idő alatt sokkal több szedhető
belőle, mint bármelyik szülője terméséből.
Ízében
mindkét őse fellelhető, de nincs meg benne a feketeribiszke sokaknak
túlzottan karakteres aromája, és nem olyan savanyú, mint az egres. Bár
azzal lehet vitatkozni, savanyú-e a köszméte. A rendesen megérett
gyümölcs össze sem hasonlítható a menzán megismert piszkeszósszal,
melynél a sűrű cukros trutymóval együtt bekapott és szétharapott éretlen
piszkeszemek igazi sokkot okoznak az ízlelőbimbóknak, és a legtöbb
esetben egy életre elveszik az ember kedvét a további próbálkozástól.
Pedig megéri, ha mással nem, a jostával mindenképpen, mert rendkívül sok C-, B1- és B2-vitamint tartalmaz. Savai serkentik az emésztést, antioxidánsai immunerősítő hatásúak.
Nyersen
a legjobb, de fagyasztható, és minden készíthető belőle, ami más bogyós
gyümölcsökből: szörp, lekvár, gyümölcslé, dzsem. Gyümölcslevesbe pikáns
adalék, a belőle készült szósz sültek, főleg vadhús mellé nagyon finom.
Én csokis muffinba is szoktam belőle tömködni, akárcsak szedret, mert
az ízük elég hasonló.
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!