Története
A sárgadinnye szülőhazája India, de egyes találgatások szerint inkább
az iráni, vagy az afrikai sivatag. Mindenesetre ezt a finom gyümölcsöt
már az időszámításunk előtti V. században, Egyiptomban már
termesztették. A Földközi-tengeren át eljutott a görögökhöz, majd az I.
században Rómába is. A kisméretű ókori sárgadinnye nem volt igazán édes,
így borssal és ecettel fogyasztották. Csak az évszázadok során alakult
ki ma is ismert illatos, édes, nagyobb formája. Ekkortól kezdve már nem
zöldségnek, hanem inkább gyümölcsnek tekintették. A reneszánsz idején a
szerzetesek a pápa számára a sárgadinnyét Cantaluppo településen a pápai
nyári lakban termesztették (innen ered a kantalupdinnye elnevezés, s az
általunk is olyan jól ismert kerek, narancsszínű húsú, zamatos fajta). A
XVI. század végétől kezdődően pedig már egész Dél-Európában megjelent
ez az ízletes, finom gyümölcs.
Hogyan válasszunk?
Egyesek megtapogatják, mennyire kemény és méricskélik a súlyát, míg
mások az illata, esetleg színe alapján döntenek. Végül azok, akik a
dinnyeválasztás igazi mesterének vallják magukat, különbséget tudnak
tenni „nőnemű” és „hímnemű” dinnye között. De ahogyan az angyaloknak, a
dinnyéknek sincsen nemük! És a híres glória szélességének sincsen
semmiféle hatása a gyümölcs ízére.
Az ígéretes sárgadinnye kézbe véve tömör és jellegzetes, de nem túl erős
illatot áraszt. A gyümölcs érettségének záloga a karika, azaz a szár
töve körüli finom repedés megléte. De figyelem! Egyes fajták esetén a
karika nem létezik, ez tehát nem lehet választási szempont.
...Az a legjobb tehát, ha az ösztöneinkre bízzuk magunkat.
Hogyan tároljuk?
Ne tartsuk hűtőszekrényben, mert jellegzetes illatát átveheti a többi
élelmiszer is. Jobb híján válasszuk a zöldséges rekeszt, dinnyénket
pedig csomagoljuk be háztartási fóliába. Fogyasztás előtt egy órával
azonban tegyük be a hűtőbe, ugyanis ízét így jobban élvezhetjük majd.
Hogyan készítsük elő?
Ha általában meg is elégszünk azzal, hogy kettévágjuk, és
kikanalazzuk a magokat, nem árt, ha ismerünk néhány eredeti elkészítési
trükköt.
A sárgadinnyéből sárgadinnyevájóval apró golyócskákat formázhatunk,
amelyek aztán felhasználhatóak salátában és nyársra húzva is.
Ha kézügyességünk megengedi, a dinnye héját is kicsipkézhetjük. Elég, ha
a kívánt mintát egy kés hegyével előre a dinnye héjára rajzoljuk, majd
ez alapján belevágjuk a díszítést.
Ha befőzzük, adjunk néhány szem összetört magot is a gyümölcs húsához,
ettől ugyanis sárgadinnyelekvárunk kellemesen kesernyés aromájú lesz.
Hogyan főzzük?
Ugyan szokatlan, de a nagyon rövid főzés felszabadítja a sárgadinnye
aromáját.
Tegyük a vékony szeletekre vágott dinnyét 2-3 percre a sütőbe, hogy
átmelegedjen. Ezután locsoljuk meg olívaolajjal, és tálaljuk hal mellé
köretként.
Ha vastagabb szeletekre vágjuk a sárgadinnye húsát, két percig
serpenyőben süthetjük. Átsüthetjük zöldfűszerekkel és egy szelet
sonkával alufóliába csomagolva, sőt akár bundában is!
Néhány praktika
A sárgadinnye kitűnően illik az alábbi hozzávalókhoz:
Zöldfűszerek: menta, tárkony, metélőhagyma, és főként a bazsalikom
Fűszerek: zöld ánizs, gyömbér, bors
Likőrök, tömény italok (ánizslikőr) és szörpök (mandulatej)
Egyéb gyümölcsök (nyárson vagy salátában): füge, őszibarack, sárgabarack, pomelo, zöld citrom.
Felhasználási javaslat
Sonkafélékkel
Helyezzünk nagyon vékony sárgadinnye-szeleteket salátaágyra, és adjunk
hozzá finomra szeletelt nyers, pármai, bayonne-i vagy spanyol Serrano
sonkát, esetleg szárított marhahúst. Ha nyársat készítünk, húzzunk rá
felváltva sárgadinnye-golyócskákat és sonkakockákat.
Levesben
Egyszerűen hűtsük be a sárgadinnye leturmixolt húsát, vagy a dinnyéből
vájt golyócskákat érleljük fűszeres, mézzel édesített borban, s már kész
is az ízletes, hűsítő eledel.
Serpenyőben
Karamellizáljunk néhány dinnyeszeletet ánizzsal, vaníliával fűszerezett
szirupban, s isteni köretet kapunk!
Salátában
Kitűnően illik a tenger gyümölcseihez, a lazachoz és a rákhúshoz is.
Leveles tésztában
Néhány sárgadinnyeszeletet ízesítsünk zöldfűszerekkel, egy-egy szelet
sajt kíséretében burkoljuk leveles tésztába, majd olajban süssük ki.
Isteni!
Miért ne?
Bundában
Vastag dinnyeszeleteket mártsunk palacsintatésztába (a tésztához vegyünk
10 dkg lisztet, 1 dl sört, 1 egész tojást és 3 fehérjét) és olajban
süssük ki. A bundás dinnyeszeleteket cukrozzuk meg, és tálaljuk fűszeres
vaníliamártással. Ha sósan fogyasztjuk, ánizslikőr mellé szervírozva
kellemes étvágygerjesztő.
Lekvárkészítés
Cukorszirupban főzzünk meg 2 kg sárgadinnyét (a sziruphoz vegyünk 1
liter vizet, 2 kg cukrot, két citrom levét és reszelt héját).
Keverhetjük körtével vagy ananásszal is, akkor még pikánsabb!
Ismerjük meg jobban!
A sárgadinnyét az egész világon ismerik, számtalan alakú és színű változata létezik.
Élelmezési ismeretek
A rendkívül frissítő és szomjoltó sárgadinnye gazdag A-provitaminban
(azaz karotinban), és sok C-vitamint is találunk benne.
Mindemellett kevés kalóriát tartalmaz (48 kcal, azaz 200 kJ/100 g).
Rostokban dús húsa révén a sárgadinnye enyhe hashajtó hatással
rendelkezik. Jobban tolerálható, ha nem jéghidegen fogyasztjuk, és nem
iszunk mellé nagy mennyiségű folyadékot.
A sárgadinnye cukortartalma
A sárgadinnye akkor a legfinomabb, ha kellően érett és optimális
cukortartalommal rendelkezik (kb. 12 %). Ha ez az arány nem éri el a 8-9
százalékot, élvezhetetlennek tartjuk a dinnyét. A gyümölcs
cukortartalma függ a fajtától, a napsütés mennyiségétől, az öntözés
mikéntjétől és természetesen a szedés időpontjától is (a túl korán
leszedett dinnye cukortartalma már nem emelkedik, így a gyümölcs soha
nem lesz eléggé érett).
Napjainkban két olyan rendszer van, amelyek segítségével tesztelhetjük a
sárgadinnyét, és automatikusan megmérhetjük cukortartalmukat: egy
aprócska darab gyümölcshúst, vagy egyszerűen egy cseppnyi levet veszünk a
dinnyéből, s cukorszintmérővel elvégezzük a mérést. Ahhoz, hogy a teszt
megbízható legyen, vagy minden dinnyét ellenőriznek, vagy minden
szedésből reprezentatív mintát vesznek. Sok hipermarket már csak olyan
termelőtől vesz át árut, aki ellenőrzi a leszedett dinnyét. A vásárlók
számára ez az eljárás garantálja, hogy kellően édes sárgadinnyét
tehessenek a kosárba.
A sárgadinnyemag olaja
A sárgadinnye magjából köptető és nyugtató hatású olajat préselhetünk.
Története
A sárgarépa valószínűleg Kis-Ázsiából származik, ahol több mint két
évezreden keresztül vadon nőtt. A Földközi-tenger medencéjének lakói
tehát már jóval időszámításunk kezdete előtt fogyasztották a
répagyökeret. Úgy tűnik, hogy sem a görögök, sem pedig a rómaiak nem
lelkesedtek a répáért. Mentségükre szóljon: a répa akkoriban majdnem
fehér színű, kemény héjú, rendkívül rostos belsejű növény volt. Plinius
„Pastinaca Galtica"-ként emlegeti a répát, s ez az elnevezés mind a mai
napig tovább él pl. Franciaország egyes területein, ahol a „pastenade"
név alatt a répát kell érteni, vagy nálunk is létezik a paszternák
elnevezésű répaféle. A reneszánsz időszakában sikerült nemesíteni ezt a
növényfajtát, mely ezáltal jobb ízűvé vált. A XIX. századig kellett
azonban várni, hogy a répa elnyerje szép narancssárga színét, s végre
azzá az ízletes zöldséggé váljon, amilyennek ma ismerjük.
Hogyan válasszunk?
A répa legyen élénk színű (melybe egy kevés vörös is vegyülhet),
fényes, s láthatóan friss. Az életteli, zöld levélzet külön dísze a
friss sárgarépacsokornak. Használja ki a benne rejlő lehetőségeket,
hiszen a zöld levélzet nem csupán a primőr sárgarépa kiváltsága: a
sárgarépát az év minden szakaszában csokorba lehet fogni!
Hogyan tároljuk?
A primőr sárgarépa csodásan lédús és zsenge, de nagyon érzékeny:
mindössze két napig tárolhatjuk hűtőszekrényünk zöldségtartó fiókjában. A
tárolható sárgarépa ugyanitt legalább egy hétig friss marad.
A sárgarépa nagyon jól tűri a fagyasztást, méghozzá sok formában: akár
egészben vagy szeletelve, reszelve s három percig lobogó vízben
blansírozva.
Hogyan készítsük elő?
A sárgarépát nem kell feltétlenül meghámozni: a primőr sárgarépát
mindössze folyóvízzel alaposan le kell mosni, s elég, ha a többiről
lekaparjuk a felső réteget.
Ízesítés előtt rövid idővel kell lereszelni - hacsak nem öntözzük meg
citromlével -, ugyanis a reszelt sárgarépa befeketedik. Több módon is
szeletelhetjük: karikákra, pálcikákra (julienne) vagy apró kockákra.
Hogyan főzzük?
A lehető legjobb, ha megpároljuk, ez könnyű, gyors (nyolc perc) és
egyszerű eljárás. A vékonyra karikázott, nem ízesített répát tökéletesre
főzhetjük mikrohullámú sütőben. Egy kis vajjal és húsleves-alaplével
összepárolva a sárgarépa teljesen megőrzi csodás ízét és illatát.
Néhány praktika
A vastag sárgarépát is teljesen át tudjuk főzni, ha kétharmad
hosszban bevágjuk. Ezzel az eljárással egységesen megfő, s ráadásul
egészben is marad.
Lassú tűzön kiszárított sárgarépapürével be tudjuk sűríteni a
bormártást, a sárgarépa édes íze pedig remekül ellensúlyozza az alkohol
savasságát.
Felhasználási javaslat
Reszelt sárgarépánkat ízesítsük reszelt almával, olívabogyóval,
fokhagymával, salátahagymával, édesköménnyel, paprikával, gombával,
zellerszárral, naranccsal, aszalt gyümölccsel, frissen reszelt
gyömbérrel, különböző olajokkal (dió- vagy szezámolajjal),
fűszernövényekkel és különböző fűszerekkel…
Sárgarépa Vichy módra
A felkarikázott sárgarépát cukorral, lassú tűzön vízben megfőzzük. Friss
vajjal tálaljuk.
"Kandírozott" sárgarépa
A sárgarépákat sok vajjal, egy csipet sóval és egy kávéskanál cukorral
serpenyőbe helyezzük. Negyedéig felöntjük vízzel, s fedő nélkül, lassú
tűzön addig főzzük, míg az összes víz elfő. A sárgarépa szirupossá,
simává és fényessé válik, "kandírozódik".
Miért ne?
A sárgarépából készíthetünk süteményt, levest, krémpürét (felvert
tejszínnel) vagy pástétomot (a krémpüréhez néhány hideg vízbe áztatott
zselatinlapot keverünk).
Mártogatáshoz: a sárgarépa-rudacskákat változatos szósszal tálaljuk
(roquefort, guacamole, juhtúrós-fokhagymás tejföl).
Ismerjük meg jobban!
A legtöbb ma használatos fajta ősi fajtákra vezethető vissza.
Minőségük azonban az idők folyamán jelentősen javult: lágyabbá, ízesebbé
váltak, mára már megszabadultak „kemény belsejüktől”, ami bizony
régebben nehéz falat volt! A korán, áprilistól júliusig felszedett
primőr sárgarépa igazi friss csemege, melyet októberig a „szezonális”
sárgarépa vált felt. Majd pedig jön az „eltartható”, „vermelhető”
sárgarépa, amelyet ősszel és télen vásárolhatunk meg.
Élelmezési ismeretek
A sárgarépa egyike a legismertebb, a legnagyobb mértékben fogyasztott
zöldségeinknek, s minden élelmezési szempontból számos előnnyel
rendelkezik: a sárgarépát az emberi szervezet tökéletesen tolerálja,
rostjai szabályozzák a bélrendszerben lezajló tranzitot, illetve
elegendő mennyiségben tartalmazza az A-vitamin előállításához szükséges
provitamint. A többi zöldséghez és gyümölcshöz hasonlóan a sárgarépa
jótékony szerepet játszik a szív- és érrendszeri megbetegedések
megelőzésében, illetve egyike azon élelmiszereknek, amelyek a
leghatékonyabbaknak tűnnek egyes rákos megbetegedések kivédésében.
Elkészítése rendkívül változatos, nyersen, reszelve vagy főzve,
köretként vagy levesben egyaránt ízletes.
Története
Igazi európai növény, a Kárpát-medencében őshonos. Amerikában és
Ázsiában is fogyasztják. Már időszámításunk előttről vannak róla írásos
emlékek.
Hogyan válasszunk?
Keressük a fényes, friss sóskaleveleket, semmiképpen ne vegyük meg a
fonnyadtat. Mivel a melegítés hatására a sóska a tömegének felét
elveszíti, fejenként 20 dkg-ot érdemes vásárolni.
Hogyan tároljuk?
A friss leveleket 1-2 napig papírzacskóban tárolhatjuk a hűtőben. Jól lehet fagyasztani, de nem nyersen, hanem blansírozva.
Hogyan készítsük elő?
A zsenge levelek a legízletesebbek, ezeket elég csak alaposan
megmosni. A nagyobb leveleket nehezebb tisztítani, ezeknél egyesével
kell eltávolítani a szárat.
Hogyan főzzük?
A sóskaleveleket vízben főzzük vagy olajon/vajon pároljuk. Saláta,
leves, főzelék is készülhet belőle. Illik a burgonyához, a lencséhez, de
omlettbe is tehetjük. Halak töltelékeként is előfordul. Sokan szeretik
spenóttal keverve. Egyes helyeken kizárólag fűszerezésre használják.
Néhány praktika
Oxálsav és káliumbioxalát tartalma miatt nagy mennyiségű fogyasztása mérgezési tüneteket okozhat.
Felhasználási javaslat
A megmosott sóskalevél összetépkedve, friss tejföllel vagy kefirrel tálalva igazi csemege lehet grillételek mellé is.
Miért ne?
Salsa verdét készíthetünk sóska hozzáadásával. Vegyünk még 7-8 féle
zöld fűféléből összesen 40 dkg-ot (pl: petrezselyem, tárkony, rukkola,
snidling, citromfű, tárkony, menta, kapor, cikória, madárbegy, zsálya),
majd adjunk hozzá finomra vágott sonkahagymát, egy evőkanál
fehérborecetet, három evőkanál olívaolajat, és turmixoljuk össze 2,5 dl
tejföllel, 1,5 dl joghurttal és egy kis mustárral, sóval, borssal,
cukorral.
Ismerjük meg jobban!
Szinte kizárólag kisgazdaságokban, kiskertekben termesztjük, a
nagyipar nem igazán foglalkozik vele. Itthon a pallagi nagylevelű sóska a
legelterjedtebb, ismertebb fajtái még a mezei sóska, az angol sóska,
mely kevésbé, valamint a francia sóska, mely meglehetősen savanyú.
A sóska a keserűfűfélék családjába tartozik, így botanikai rokona
például a hajdina és a rebarbara. Latin neve Rumex acetosa. A népnyelv a
sóskát savanyú lapu, bábikó vagy rekenye neveken ismeri. Márciustól
késő őszig egész Európában megterem, de ismerik Észak-Afrikában és
Ázsiában is. Akár 60 centiméteres magasságúra is megnőhet, elsősorban
vastag, nyíl alakú leveleit fogyasztjuk, de gyökérzetét is használjuk
gyógyászati célra. Érdekes, sokak szerint kivire vagy vadeperre
emlékeztető savanykás ízét az oxálsavnak köszönheti.
Meglehetősen igénytelen növényről van szó, kevés kártevője ismert.
Saláta és paraj mellé szokták vetni. Tavasztól őszig terem, sőt egyes
fajtái még a hó alól is kibújnak. Magról is vetik, de ha biztosak
akarunk lenni a sikerben, inkább palántáról ültessük. A friss leveleket
folyamatosan lehet szedni.
Immunerősítő. Vizelethajtó, nyálkaoldó, vértisztító. Régen skorbut és
láz ellen is használták.
Élelmezési ismeretek
Energiatartalma 22 kcal, 92 kJ/100 gramm. Jelentős C-vitamin tartalom
jellemzi, de sok benne az ásványi só, a mész, az oxálsav, a foszfor, a
vas is.
Kommentáld!