Az elmúlt években megjelent hazánkban is egy másik új Monilia faj is, a Monilia fructicola, mely életmódját tekintve szinte azonos a Monilia laxa-val, mindkét betegség tünetei megegyeznek.

A kórokozó a fertőzött fa kérgén, és annak repedéseiben apró, 1mm-es szürke színű gombatelepeken, valamint a fán maradt, összeszáradt gyümölcsmúmiákon.

A csonthéjas gyümölcsfajok virágzásakor, amikor a virágbimbók szirmai kinyílnak. A gomba spórái (konídiumai) az áttelelt telepeken fejlődnek, a szél segítségével terjedve a virágok nedves bibéjére jutnak, ott kicsíráznak, és behatolnak a virágba. Kajszibaracknál a virágszirmokról is megindul a fertőzés. A virágokból a gombafonál tovább nő, behatol az éppen kifejlődő hajtásba, majd onnan a vesszőbe, a vastagabb ágakba, végül a fatörzsbe.

A virágzó gyümölcsfákon egyes virágfürtök, majd később azok sokasága hirtelen lankadni kezd, hervad, elhal. Az elhalt virágfürtök a fa koronáján fennmaradnak, még ősszel is láthatóak. A virágfürtök melletti fiatal hajtás is hasonló lankadási, hervadási, elhalási tüneteket mutat. A vesszőn sorban elszáradnak a virágzatok és hajtások, gyakran sárgás színű mézgacseppek is fejlődnek.

A kórokozó fertőző spóráinak nedves, ködös körülményekre van szükségük a csírázásukhoz. A fertőzés helye a virágok bibéje. Csak a kinyílt virágok bibéjén keresztül jut be a gomba a virágba, tehát csak a virágzás ideje alatt történhet meg a fertőzés. Minden olyan környezetei tényező, mely a gyümölcsfák virágzási folyamatát meghosszabbítja, elnyújtja, kedvez az erősebb fertőzés kialakulásához. A hűvös, párás, gyakran megeredő esők után súlyos járványok alakulnak ki, ilyen időszakban a fák kémiai védekezések nélkül nem védhetők meg.

A több évtizedig használt és ismert kontakt hatású kaptán hatóanyagú Orthocid, Merpan és Captan gombaölő szereket évekkel ezelőtt átsorolták a legszigorúbb növényvédő szer forgalmi kategóriába (I.): csak felsőfokú növényvédelmi végzettséggel rendelkező növényorvosok irányításával használhatók. Házi kerti kertészkedők nem vásárolhatják meg.

A mélyhatású gombaölő szerek csoportjába fenhexamid hatóanyagú Teldor (III.) is eredményesen használható permetezés formájában.

A szisztemikus hatású szerek közül a következők használata engedélyezett:

A mélyhatású és felszívódó hatású szereket a növénybe jutásuk utáni eső már nem képes lemosni, ezért ezek hatása tartós, a szer lebomlásáig fennmarad védő, ölő hatásuk a lehulló csapadék ellenére.

Tartósan esős, hűvös időjárás esetén, amikor a virágzás elhúzódó, és a fertőzés feltételei folyamatosan fenn állnak, kellő védettséget csak a mélyhatású és/vagy szisztemikus hatású gombaölő szerek nyújtanak.

Javasolt permetezési időpontok:

• fák virágzásának kezdetén,
• tömeges virágzáskor
• virágzás végén, sziromhulláskor.

A permetezések között 7-9 napnál hosszabb időszak ne teljen el. Javasolt a gombaölő szerek váltása, cseréje. Azonos gombaölő szerrel 2 alkalomnál többször ne kezeljük fáinkat!

A növényvédő szerek használatával kapcsolatos bővebb előírások azok csomagoló anyagán olvashatók.

Gondos kezelések ellenére is előfordulhat, hogy a fertőzött hajtásból a gomba a fás részekbe is tovább nő, és ágelhalást okoz. Ekkor már csak a csonkolás a megoldás: a beteg, elhalt ágrészt 20-30 cm-es egészséges ágrésszel együtt le kell fűrészelni az észlelés után minél előbb. A friss metszési felületet sebkezelő szerrel be kell fedni. Az elhalt vesszők, fás részek csonkolását tavasz végén, majd nyáron folyamatosan végezzük, ne várjunk vele, mert a gomba napról napra nagyobb ágrészt fertőzve halad a fa törzse felé.

Dr. Némethy Zsuzsanna
ny. egyetemi adjunktus