Ez a meglepő módon elfeledett és mellőzött zöldség nemcsak a rák megelőzésében juthat szerephez, hanem a magas vérnyomásra, illetve az állóképességre is kedvező hatással van.

A cékla a libatopfélék családjába tartozó, évelő növény, amelynek szára a második évben képződik. Karógyökere van, amely a répatestek kialakításában játszik fontos szerepet, mert valójában ezt a megvastagodott répatestet fogyasztjuk. A répahús színe általában vörös, de lehet sárgás is. Hazánkban általában csak a vörös változatát termesztik. A kutatások szerint Ázsiából került Európába. A céklát már a babilóniaiak és a főníciaiak is nagy mennyiségben termesztették. A népi hagyomány szerint Nagy Károly annyira bízott gyógyhatásában, hogy rendeletben tette kötelezővé termesztését. A görögök Delphoiban céklával áldoztak Apollónak, míg a rómaiak lázcsillapításra használták a céklát, s valószínűleg a rómaiak voltak azok, akik ezt a főleg a Földközi – tenger környékén őshonos növényt, elterjesztették Európa más részein is. A középkori Angliában betegek és aggastyánok ételéül szolgált a cékla könnyen emészthető levele, felénk pedig mindenekelőtt a fejés fogfájás enyhítésére használták. Magyarországon az 1600-as években vált ismertté a vörös cékla.

A cékla, különösen a vitaminhiányos tél végén, egyik legfontosabb vitamin- és ásványianyag-forrásunk lehet. A legtöbbször ecetes lében, savanyúságként fogyasztott céklában rengeteg értékes tápanyag rejlik. Ezért is válhatott a sportolók népszerű táplálékává, mely nemcsak rákmegelőző hatással rendelkezik, hanem vérnyomáscsökkentő és állóképesség-fejlesztő tulajdonságokkal is bír. Ez főként a cékla, szokásosnál magasabb nitrát-tartalmának köszönhető. Így ez a zöldségféle a kutatások középpontjába került, brit kutatók 2010-ben megállapították, hogy egy pohár céklalé, nagymértékben csökkenti a vérnyomást, valamint, hogy nemcsak vérnyomáscsökkentő, hanem állóképesség-javító tulajdonságokkal is rendelkezik.

Vizsgálatokkal bebizonyították, hogy a cékla leve segít a vörösvérsejtek regenerálásában és szaporodásában, ezért fogyasztását kiegészítő gyógymódként ajánlják vérszegénység esetén is. Nagyon fontos, hogy A, B1, B2 és C- vitaminokat tartalmaz, ásványi anyagok közül pedig folsavat, foszfort, ként, nátriumot, káliumot valamint magnéziumot. Méregtelenítő hatású, rendszeres fogyasztásával javul közérzetünk. A népi gyógyászat javasolja fogyasztását menstruációs zavarok esetén is. Ráadásul szervezetünk a céklából tudja kinyerni a legtöbb vasat az összes zöldség közül.

Hetente egyszer – kétszer ajánlott „céklanapot" tartani. Érdemes legalább 3 decilitert elfogyasztani, vízzel, sárgarépa vagy uborka levével hígítva, kiváló májtisztító hatást érhetünk el. A legjobb, ha a cékla levét gyümölcscentrifugával választjuk el a rostos résztől. A túlzott alkoholfogyasztás esetén is javallt a céklalé alkalmazása, amely segít leküzdeni náthát és az influenzát is. Fogyasztása meggyorsítja a mérgek és a salakanyagok eltávolítását, így székrekedésben és aranyérben szenvedőknek ajánlható.

S nem utolsó sorban még egy fontos tény: 1961-ben dr. Ferenczi Sándor állatkísérletek során felfedezte, hogy a cékla vörös festékanyaga, a betain, tumorellenes hatású, meggátolja annak fejlődését. Az ezt követő embereken végzett megfigyelések során pedig megállapították, hogy a kemoterápián átesett páciensek állapota jelentős javulást mutatott néhány hetes kúra után.

Magyar Hírlap