Citromfű
(Melissa officinalis)

Eredet, botanikai leírás

A mentához hasonló alakú, illatos levelű citromfű fűszer-és gyógynövényként egyaránt ismert. Népi neve (mézfű) aromadús voltára, kellemes ízére, egyben a latin névben szereplő melissa (méz) szóra utal. A melissa görögül azt jelenti “méh” és valóban, Vergilius óta tudjuk, hogy van a citromfűnek dolga a méhekkel: a méhészek gyakran dörzsölik be a kaptár oldalát citromfűvel, hogy a kirajzásra készülő méheket maradásra bírják.

A citromfű Dél-Európában, Kelet-Mediterránban honos, lágy szárú, 40-80 cm magas, az ajakosok – Lamiaceae családjába tartozó évelő növény. Szárai elágazók, levelei keresztben átellenesek, fogazott szélűek, kellemes illatúak. Termesztett növény, hazánkban helyenként kivadultan is előfordul korábbi termesztés eredményeként.

Hatóanyagai

Fő hatóanyaga az illóolaj, további jellemző anyagai a flavonoidok, rozmaringsav, triterpének.

Története

A gyógyászat történetében évszázadok óta ismert és nagyrabecsült növény. Antibakteriális, fertőtlenítő tulajdonsága miatt az ókorban csípésekre, harapásokra külsőleg alkalmazták.

Avicenna, a híres perzsa orvos Canon Medicinae (A gyógyítás művészete) című munkájában már említi a citromfüvet, mely “örömmel tölti meg a szívet”. A XVII. században depresszióra használták. Paracelsus, a híres svájci orvos azt tartotta róla, hogy meghosszabbítja életünket. Valóban, a világ legidősebb emberei közül többen fogyasztják napi rendszerességgel a citromfű teáját.

Gyűjtése

A szárról lefosztott levelét gyűjtjük virágzás kezdetén május-júniusban. Ha virágot akarunk nyerni, azt teljes virágzáskor, július elejétől augusztus középig gyűjtjük. Gyógynövény a föld feletti leveles, virágos hajtása (Melissae herba) vagy a szárról lefosztott és megszárított levele (Melissae folium). 4-5 kg friss herbából 1 kg, 5-6 kg levélből 1 kg száraz drogot kapunk.

Gyógyhatásai

Elsősorban idegerősítő és nyugtató hatása ismert. Alvási zavarokra, kezdődő depresszióra, idegnyugtatásra, ideges eredetű szívpanaszokra használjuk. Serkenti a máj működését, emésztésjavító, puffadásgátló. Izzasztó hatása is van. Szabályozza a pajzsmirigy működését és csökkenti a túltermelésből adódó idegességet. Menstruáció előtti idegfeszültség csökkentésére is alkalmas.

A benne található polifenolok antivirális tulajdonságúak, ajakherpesz gyógyulását segítik és felére csökkentik a vírus kialakulásának gyakoriságát.

Felhasználása

Gyógyteáját forrázással készítjük. Idegnyugtatásra, depresszióra naponta 2-3 csészével ihatnak belőle étkezések között. Ez a tea ne legyen túl erős, egy csapott teáskanálnyi teafű elég 2,5 dl vízhez. Görcsös, ideges hányás esetén apránként elkortyolgatva kell egy csészével meginni belőle. Vízhajtásra reggel éhgyomorra egy csészével igyunk.

Megfázás, influenza esetén izzasztásra használható-ágyban fekve forrón kell ilyenkor meginni belőle legalább két csészével egymás után. Emésztésjavításra étkezés előtt fogyasszanak belőle egy csészényit. Ha alvási problémákra isszuk, este lefekvés előtt tanácsos egy langyos csésze teát elkortyolgatni.

Tinktúra: napi 3×10 csepp oldja a feszültséget, enyhe fokú depressziót szüntet.

Külsőleg is használhatjuk daganatokra, zúzódásokra és reumatikus fájdalmakra is. Úgy készítjük, hogy a közvetlenül virágzás előtt leszedett citromfüvet összevágjuk fél-egycentis darabokra, egy befőttesüveget teleteszünk az így összevágott fűvel, és leöntjük gabonaszesszel. Két hétig szobahőmérsékleten érleljük, naponta egyszer felrázzuk, utána leszűrjük. A citromfű tinktúra két évig eltartható hatóanyag veszteség nélkül. Ezzel a tinktúrával óvatosan dörzsöljük be a daganatot, a zúzódást. A tinktúrába mártott gézzel köthetjük be a reumás végtagokat.

Külsőleg sebfertőtlenítésre, övsömörre, daganatokra, zúzódásra, reumatikus fájdalomra bedörzsölőként használjuk a teáját.

Illóolaj tartalma miatt a kozmetikai ipar is használja.