2012. március 9. Módosítás: 2012. március 9. Bálintgazda.hu

 

A kertészkedőknek tovább kell folytatniuk azt a hasznos munkát, amelyet eddig is műveltek, de bizonyos kérdésekben meg kell újítaniuk a gyakorlatukat és az eddiginél korszerűbb, gazdaságosabb, eredményesebb módszereket kell követniük.

A harmadik évezredben, de már a 21. évszázadban Földünknek sokkal több embert kell majd táplálnia, mint eddig bármikor a történelem folyamán. A kertészkedőknek tovább kell folytatniuk azt a hasznos munkát, amelyet eddig is műveltek, de bizonyos kérdésekben meg kell újítaniuk a gyakorlatukat és az eddiginél korszerűbb, gazdaságosabb, eredményesebb módszereket kell követniük. Ezek között az egyik legjelentősebb a kertek tápanyagellátásának módszeres megjavítása!

Rohamosan csökken a talaj tápanyagtartalma

 

A téma kutatói egybehangzóan állapítják meg, hogy a talajok szervesanyag- és tápanyagtartalma nemcsak a szántóföldeken, de a kertekben is rohamosan csökkent az utóbbi másfél évtizedben. Ennek egyik okát a vetésszerkezet leegyszerűsödésében látják, amelynek következtében bizonyos anyagok mennyisége csökkent a talajban, míg mások stagnálnak vagy éppen felhalmozódnak, és emiatt a talaj harmonikus tápanyag-szolgáltató képessége megbomlik. A gyomosodás is csökkenti a kultúrnövények rendelkezésére álló tápanyagok mennyiségét. Az öntözéses módszerek elterjedése is fokozza a talajok tápanyagigényét.

Kevesebb műtrágyát és istállótrágyát használunk

 

Nemcsak nálunk, de Nyugat-Európában is csökkent a műtrágya-felhasználás a szigorú környezetvédelmi előírások, illetve az ökotermelés szabályainak téves értelmezése következtében. Ahol használnak műtrágyát, ott is a nitogén-tartalmúak kerültek előtérbe és elhanyagolták a nem kevésbé fontos káli- és foszfátműtrágyák alkalmazását. Az állatállomány nagymértékű csökkenése következtében egyre kevesebb istállótrágya áll rendelkezésre és a kertekben keletkező szerves anyagok komposztálása se vált általános gyakorlattá.

Mindezek a körülmények feltétlenül szükségessé teszik, hogy az eddiginél többet, és alaposabban foglalkozzunk a kerti talajok termékenységének kérdésével, mert e nélkül nem lehet fenntartani a termelés elért és fenntartandó színvonalát.

Telepítés előtt vizsgáltassuk meg talajunk állapotát!

 

Nagyon kívánatos volna, hogy minél több kistermelő vizsgáltassa meg laboratóriumban a kertje talaját! A talajvizsgálati eredmények sok olyan kudarc okára mutathatnak rá, amelyeket hosszabb ideje képtelenek voltak megfejteni. A talajvizsgálati szakvélemény pedig útmutatást nyújt a továbbiakban folytatandó talajművelésre, az öntözésre, a talajtakarás módszereire, valamint a trágyázás követendő gyakorlatára is.

 

Tavasszal kell nitrogénnel műtrágyázni?

Azért a nitrogénműtrágyákat a vegetáció megindulása előtt célszerű kiszórni, majd haladéktalanul, sekélyen bemunkálni a talajba. A talaj felszínén maradt műtrágyaszemcsék elvesztik a hatóanyag-tartalmukat, értéktelenné válnak!

 

A nitrogént a növények nemcsak a gyökereikkel, de a leveleiken keresztül is képesek felvenni és hasznosítani. Lombtrágyázásra használjon speciális, vízben gyorsan és tökéletesen oldódó nitrogénműtrágyát és azt permetezze rá a táplálandó növényre.

A késő ősszel kiszórt nitrogénműtrágya nem hatékony, mert tavaszig kimosódik a talajból, vagy olyan mélyre szivárog a talajba, ahol már nincsenek gyökerek és ezért nem hasznosul. Ősszel legfeljebb annyi nitrogénműtrágyát érdemes kiszórni, amennyi a talajba kerülő szerves anyagok (istállótrágya, zöldtrágya, komposzt, növényi hulladékok) elbomlásához szükséges