A szalma talajtakarás környezetkímélő, megfelel a biotermesztésben kiemelt jelentőséggel bíró minimális talajművelés (minimum tillage) követelményeinek.

Vegyünk néhány elázott, tönkrement szalmabálát, lehetőleg ingyen. Bontsuk meg. Takarjunk vele 8-10 cm vastagon, amikor a paradicsom vagy éppen szamóca palánták megfelelő fejlettségűek. A szalmatakarást leggyakrabban még ribiszke, köszméte, málna valamint almatermesztésben használják, de kiskertben bátran alkalmazhatjuk.

A kezeletlen, nem színezett szalma a a szemtermésükért termesztett növények cséplése után visszamaradó szárrészek gyűjtőneve. A mulcsra szánt szalmát nem kell kezelni. Könnyen beszerezhető és pótolható. A szalma mulcs egy bio szemléletnek megfelelő választás.

Egyik leggyakoribb gond a gyommagvak kilelése. Éppen részben a gyomok ellen takarnánk a talajt, és mégis kikelnek a gyommagvak, ha azok a szalmával együtt, mintegy szennyezőként kerülnek a mulcsba. Ennek elkerülésére több megoldás is adódik. Szerezzünk lucerna szalmát vagy kalászos szalmát, bár ekkor a termény csirázhat a mulcs terítésekor, vagy használjunk komposztált kaszálékot, amit a szalmaréteg alá terítünk.

A szalma a rágcsálók téli tápláléka, de ez ellen is védekezhetünk, és nemcsak macska tartásával, vagy téli, zárt helyre történő bevitellel, hanem úgy is, ha a téli szalma talajtakaróba bodza- vagy diólevelet keverünk.

A szalma széntartalma magas, nitrogén tartalma viszont alacsony. Ezt úgy mondjuk, hogy tág a C/N arány. De a lucerna szalma esetében nem ez a helyzet. Megoldás az is, ha közvetlenül a talajra lazán, 1-2 cm vastagon, trágyával dúsított, érett komposztföldet vagy szaruforgácsot szórjunk, és csak ezt követően borítjuk szalmával.

A színes mulcsok idővel színüket vesztik, a belőlük kioldód kemikáliák pedig nem kívánatosak. De a természetes kinézet minden követelményének megfelel a kezeletlen szalma.  A világos szín pedig a talajhőmérséklet megfelelő szinten tartását is segíti, és jól érvényesülnek vagy éppen könnyen megtalálhatók benne a növények.

A szalma meggátolja a gyomosodást, különösen megfelel erre a célra a már említett lucerna vagy komposztált széna. A gyomosodás elleni védelmet fokozza, ha a talajra a mulcsozás előtt újságpapír réteget terítünk. Az újság festékanyaga nem tartalmaz egészségre káros festékeket, a modern nyomdatechnikának köszönhetően (Állítólag. Sajnos lenyomozhatatlan, hogy milyen nyomdafestéket használunk. Amerikában (USA)  állítólag szójából állítják elő, de ott sem mindenütt, ezért arra buzdítják a hobbikertészeket, hogy érdeklődjenek utána a nyomdában…).

A szalma megakadályozza a talajeróziót, hűvösen tartja a talajt, csökkenti a párolgást, tartja a nedvességet. Ezáltal az öntözés gyakorisága is csökkenthető.

A szalma könnyen mozgatható, arrébb kotorható vagy arrébb hordható, könnyen alakíthatók sorok, lyukak az ültetéshez. Rá lehet térdelni vagy akár bele lehet ülni.

 Lebomlásával trágyázza a földet, jó szerkezetet ad a talajnak.

Mulcsozás, újdonság a kertészkedésben; Hogyan kertészkedjünk sikerrel anélkül, hogy hátfájást kapnánk

Nem ás, nem gyomlál, nem öntöz, nem műtrágyázik, nem permetez, nem öntöz, csak vet és arat! Hogy lehet ez? A válasz egyszerű: Szalmatakarással.

Egy amerikai högy, Ruth Stout(1884 – 1980) könyveiben számol be arról, milyen egyszerűen tartja fenn biokertjét. Az elvetett magvakat nem takarja. A kis magvakat elhinti, kicsit rásimogatja a talajt, és már kész is. Ez történik például a pasztinákkal és a kaporral. Az elvetett magvakra gyapotmag liszt kerül (gyapotmag őrlemény, takarmány). A csapadék hatására a lisztből nitrogén oldódik ki, amit a növények hasznosítani tudnak.  A burgonya egész tavaszig a házban kuksol. Aztán, ha tavasszal itt az idő, a burgonya kikerül a kertbe. Ruth a burgonyát elhinti, ha túl közel kerülnek egymás, hát kicsit odább gurítja őket. A burgonyára pedig talaj helyett kissé már komposztálódott szalma kerül, nehogy kiszáradjon. A burgonyagumón minden csíraszemet fent hagy. Aztán már csak a betakarítással törődik.