A medvehagyma az utóbbi pár évben a figyelem középpontjába került, pedig ez a szerény kis növény mindig is itt volt az orrunk előtt.

Hazánk több területén is fellelhető vadon a medvehagyma, de főleg a bükkösben és a Dunántúlon található tömegesen.

Tavasszal, amikor az erdőben sétálunk, hamar rájöhetünk, hogy medvehagyma közelében járunk, hiszen erős fokhagyma illata már messziről érződik.

Ám aki vadon szeretné a növényt begyűjteni, jól nézze, meg mielőtt leszedi a leveleket, hiszen a gyöngyvirággal szinte egyformák, de a gyöngyvirág levelei erősen mérgezőek, míg a medvehagyma gyógynövényként van számon tartva.

Ha leszedés előtt a leveleket a kezünkkel összedörzsöljük és az erős fokhagyma illatot áraszt, jó növényt választottunk. Gyűjtéskor ne tépjük ki gyökeresen a növényt, és lehetőleg ne szedjünk le róla minden levelet, hiszen pár éve a hóvirágot is ezért kellett a védett növények listájára tenni, mert az emberek a hagymával együtt szó szerint kitépték a növényt a földből.

A leveleket begyűjtés után otthon jó alaposan mossuk át, majd nyersen vagy salátába téve fogyasszuk.

Ha kertünkben szeretnék medvehagymát termeszteni, ma már ez is megoldható, hiszen az utóbbi években kertészeti áruházakban vagy a piacokon is egyre többen árulnak cserepes medvehagyma tövet.

A töveket a kert árnyékos védett részébe ültessük ahol a föld humuszos és tápanyagban gazdag. A gyöktörzset vagy töveket ültethetjük a szabadföldbe, de akár egy nagyobb cserép, vagy edényi s alkalmas a termesztésére. A hagymákat, amely tulajdonképp egy gyökértörzs darab késő nyáron vagy kora ősszel ültessük el kertünkben, 5 cm mélyen és egymástól kb. 20 cm távolságra.

Ültetés után a nyári melegben érdemes rendszeres öntözni a hagymákat, nehogy tavaszi kiszáradjanak. A növény tavasszal fejlődésnek indul, majd a második évtől elkezd szaporodni, fokhagymákkal, és a virágzás végén elszórt magvakkal.

Ha úgy látjuk, hogy kertünket kinőtte a medvehagyma, csak szedjünk ki belőle egy részt ásóval és ajándékozzuk el ismerősöknek, barátoknak.

A friss leveleket február végétől vagy március elejétől szedhetjük, és érdemes még a virágzás előtt leszedni őket, persze nem egyszerre, mert a virágzás utána leveleknek erős fokhagyma szaguk lesz, és csökken a vitamin tartalmuk, hiszen a növény ekkor minden tápanyagot a virágzásra fordít. A medvehagymát adhatjuk salátákhoz, levesekhez, kefirhez, vagy joghurthoz, de számtalan ételt fűszerezhetünk is vele.

A felhasználáskor csak a főzés végén adjuk az ételhez felaprítva, mert így nem csökken az illóolaj és a magas vitamin tartalma sem.

Ha túl sok medvehagyma levelet szedtünk le, a felesleget szárítva, fagyasztva tárolhatjuk, vagy a megmosott tiszta leveleket csavarjuk bele egy konyharuhába és így tegyük be a hűtőszekrénybe.

De készíthetünk belőle olajat, így is tartósíthatjuk.

A medvehagyma rendkívül egészséges, mert sok benne a C-vitamin, a magnézium, a vas, gyógyhatásai között pedig szerepel a vértisztítás, a vesetisztítás, és csökkenti a magas vérnyomást.

Ha a piacon valaki egy csokor medvehagyma levéllel csábít minket a vásárlásra, ne hagyjuk ki ezt a remek hazai gyógynövényt.

Cikkünk megírásában Megyeri Szabolcs: Fűszerkert című könyve segített!