Szabó Gizella üzente 12 éve
jochmann andrás üzente 12 éve
Szekeres Rudolfné üzente 12 éve
Oné Varga Ildikó üzente 12 éve
[Törölt felhasználó] üzente 12 éve
[Törölt felhasználó] üzente 12 éve
Ildikó! Nem egy pici,tapasztalatlan madárka volt,hanem egy delnőt,tojó.Amit nem írtam,az az,hogy valószínű,a házból ,neveletlen,kissé szabadjára eresztett fiúk, csúzlizták meg.Ahogy,egy sirályt is befogtak,damillal.Őt is megmentettük,szerencsére,neki nem lett baja.
Nem mondom,hogy nem sajnáltam,de végül is,a szabadban születettek, fogságban,csak szenvednek.A sok cinege madár közül,akiket ott etettünk,az egyik,biztosan ő volt.Sőt! Lehet,hogy ő hozta, utálna,az erkélyen lévő etetőhöz,a barátait.
Oné Varga Ildikó üzente 12 éve
[Törölt felhasználó] üzente 12 éve
Oné Varga Ildikó üzente 12 éve
Kedves Baby, szép és szomoru is egyben. Nem sajnáltad? nekünk egy kis papagájunk volt, aki kiröpült a kalitkából és éhesen bolyongott az utcai fák koronáján, néha vissza-vissza repült, de a világ minden kincséért sem szállt volna be a kalitkába eleségért. Kivülről nézte, aztán bolyongott tovább, mig szerencsétlen éhen halt. Szabad volt, de mégsem birta....
Oné Varga Ildikó üzente 12 éve
[Törölt felhasználó] üzente 12 éve
Igazad van András! erről is jön! Egyszer volt,hol nem volt,talán igaz sem volt...:-)
Egyszer,/akkor még 10 emeletes panelban laktunk/ a 6. emeletig,valahogy felrepült,vagy beesett,egy törött szárnyú cinege. Hétekig,gyógyítgattuk,majd miután már tudott repűlni/állatorvos segítségével, meggyógyult/ Levittük a ház elé,és rátettük egy bokorra.Csak nézett,mintha azt kérdezte volna,"mi van nem kellek?" Egész éjszaka,ott gubbasztott,de másnap,miután újra megnéztem,elköszöntem tőle, elrepült.De jött hozzám,molnárfecske is.Nem beszélve,a kis rókáról,a pöttömnyi vadnyúlról,és egy Rezsőre keresztelt vaddisznó kölyökről:-))
Ja,és a regiment macs,és a jópár "elveszett" kutya,akinek égen földön kerestük a gazdiját.
Hozz,a fotókat róluk,és jönnek a történetek:-))
[Törölt felhasználó] üzente 12 éve
Ildikó !De jót nevettem !Csuda egy kutyus lehetett !!!Nekem a legkedvesebb nyári,madaras emlékem,hogy egy rozsdafarkú család lakott a tetőnkön, és a kis fióka játszótere és búvóhelye a terasz ,ill.az ott levő cserepes növények voltak és egyáltalán nem zavarta a jelenlétem,pedig volt,hogy lehajoltam hozzá és csak az ujjamat kellett volna kinyújtani,hogy megérintsem.De nem nyúltam hozzá,hogy nehogy megijedjen és máshol keressen helyet magának.
Oné Varga Ildikó üzente 12 éve
Nagyon aranyos! A mi etetőnkbe csak egy oldalról van bejárat. A zöldike bemegy, kihoz egy magot, kiáll a szélére és kiköpi a földre a maghéjat. És folytatja. nem szemetel bennt. A kutyánk meg alatta várta, és megette a kiköpött héjakat, ezért lett a neve szotyi.